2014. november 18., kedd




Kiállítók_ Thomas Reimann, Thomas Richartz, Conrad Schuster

Megnyitotta_ Suhajda Aladár Zoltán
Megtekinthető volt október 23-án, illetve a rá következő 3 napra.
alcím_ Die Explosion des Schweigens_A csend robbanása

 Schweigen, azaz Hallgatás a neve annak a szobrászati installációs munkának, amely a Durchbruch/Áttörés (Peng) német csoport jóvoltából jön létre, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának Rondella Galériájában.
Az installáció reakció az 1956-os október 23-ai eseményekre. Inspirációját a Sötétkapunál elhelyezett '56-os emlékmű, és emléktábla adta, az 1956. október 26-ai esztergomi események ismeretében. A mainzi Pengland-ben szerepeltünk vendégkiállítóként 2013 nyarán, majd egy kisebb kiállításra hívtuk művészeiket vendégül. a Rondella felől érkezve meséltünk nekik a forradalomról, amrről keveset tudtak. Az ünnepnap egyben Magyarország köztársasággá kiáltásának ünnepe is, ami időben egybeesik a határok megnyitásával, így a német újraegyesítés kezdetével is. Ezzel az installációval egyben egy köszönetnyilvánítás is megfogalmazódik a 25 éve történt eseményekre.
A koncepció:
 A művészeti ötletet 2013 őszén a Bazilikához vezető út látványa adta, amely a vár belső udvarától a várig tart. Az út mellett, két oldalon elhelyezett harangok szolgáltak alapul az interpretációhoz. A gerendákon felállított harangokat egyiptomi múmiákhoz hasonlatosan, műanyag fóliával vonják be a művészek. A látogatókat különböző méretű, szintén becsomagolt kövek fogják kísérni az út mentén, a kör alakú kiállítótérbe.
A terembe érve sötétség fogadja majd a látogatót, ahol halkan liturgikus szövegek foszlányai hallatszanak, melyek egyre erősödnek. Az első hang/zenei réteget politikai szövegek kezdik részleteiben befedni, majd reklámüzenetek ismétlődnek a harmadik zenei síkon. Az így kapott hangkáosz felduzzad, majd átmegy állati bőgésbe, sírásba. A hangzavar kakofóniában és fényzivatarban végződik. A folyamat ciklikusan ismétlődik.
A csoport Hallgatás című munkája az ellentétekkel foglalkozik: csend és zaj, nyugalom és dinamika, rend és káosz, önzés-egoizmus és közszellem-közérdek. Ezeket az ellentéteket írják körül és formázzák meg az installációban. A munka első részében a csend a veszteséget és a negatív hatásokat szimbolizálja, mely a közösségre és társadalomra bomlasztó hatással van. A második részben a „nemhallgatás” potenciálja, az eszközként használt beszéd, az önző és egoista célokért küzdő manipuláció kap teret.



Videók az installálás fázisairól: http://hallgatas.soup.io/
Az előkészületekről:








2014. október 15., szerda

REANIMATIO PROJECT RELOADED

A 2014-es Reanimato Project, a Kaleidoszkóp Ház által szervezett közösségépítő és

közösségfejlesztő művésztelep és fesztivál volt. Esztergom Város Önkormányzata egy hosszú

ideje elhagyatottan álló épületet bocsátott a közösség rendelkezésére, melyet a Reanimatio

jegyében új élettel sikerült feltölteni. A Reanimatio nem jelent mást, mint újraélesztést, az

emberi kommunikáció feltámasztását a művészet erejével. Az egy hónapig tartó, a közönség

számára is nyitott alkotótelepre meghívott művészek, a program ideje alatt szabadon

választott technikákkal és tematikus megkötés nélkül készíthették el műveiket. Az alkotások

célja az volt, hogy az elhagyatott ház új életre keljen és a Reanimatio Ház, mint művészeti

alkotás funkcionáljon. A különleges hangulatú és adottságú épület újraélesztett terei a város

közösségét is invitálták, hiszen a projekt ideje alatt közösségi térként működtek, bárki

megtekinthette az alkotási folyamatot, ingyenesen részt vehetett a programokon.

A házban kialakult közösség sokszínűségét jellemzi, hogy Esztergomban élő és

alkotó művészek mellett, városi gyökerekkel rendelkező, a Kaleidoszkóp Házzal már

valamilyen kapcsolatot fenntartó hazai- és nemzetközi alkotók, valamint a várost nem ismerő

művészek is jelen voltak. Az alkotótelepen a program ideje alatt egyéb kulturális, művészeti,

zenei, a közösségépítés folyamatába illeszkedő programok kerültek megvalósításra. A

négy hetes rendezvényt a Reanimatio című kiállítás előzte meg a Rondella Galériában,

mely egy csoportos kiállítási lehetőség volt a programban részt vevő művészek számára.

A művésztelepet két napos zenés fesztivál zárta, melynek során a látogatók a Méhkas Dia

Projekt által, fényfestéssel megvilágított Reanimatio Házat csodálhatták meg.

A művésztelepen több csoport működött:

- A ház udvarán street art művészek egy egybefüggő falfestményt hoztak létre a belső

homlokzaton, Ferencz Dániel vezetésével.

- Szük Norbert és tanítványai egy UV fénnyel megvilágítható termet festettek ki,

melynek fő témája Bali és Dali.

- Szuharevszki Mihály projektje a Feketén Fehéren volt, amelynek során csapatával egy

fekete-fehér termet álmodott meg.

- A kapualjban Őry Annamária és Gép Zsuzsanna, valamint Szabó Cseke Mózes és

Mécses Éva Hilda dolgozott, két témában különböző, ám hangulatában összeillő

falfestményt hozva létre. A kapualj installációját Simon Edina készítette.

- A ház udvarán elkészült egy csodálatos japán kert, amit Andráskó Péternek köszönhet

a Kaleidoszkóp csapata.

- Hentes Ildikó előadássorozatának keretében hazai és nemzetközi közösségi művészeti

projektek kerültek bemutatásra. A workshop-on hétről-hétre olyan projektekkel

ismerkedhettek meg a résztvevők (előadás, filmvetítés, beszélgetés formájában)

amelyek lenyűgöző eredményeket értek el az emberi kommunikáció újjáélesztésével

és a művészet eszközeinek segítségével.

- Majorosi Hajnalka gyermekeknek tartott művészetterápiás foglalkozást, melynek

során a Reanimatio Ház földszinti termét festették ki közösen a gyerekekkel.

- Kézműves foglalkozások és játszóház színesítették még a programot, amelyeken

gyermekek és felnőttek is részt vettek.

A Reanimatio program rövidtávú célja a gazdaságilag, szociálisan, etnikailag, vallásilag és

kulturálisan eltérő közösségek kooperációja volt, a művelődésen és művészeten keresztül.

A művészeti megmozdulások felhívják a társadalom figyelmét a közösség problémáira, aktív

részvételre motiválnak, látványos produktumot tudnak prezentálni. Hosszú távú cél az lenne,

hogy ezek a közösségek az értékeik előtérbe helyezésével közösen cselekedjenek, valamint

az egyes közösségek hiányosságaira együttesen megoldásokat keressenek. Ez a kulturális

kommunikáció lenne hivatott a társadalmi kapcsolatok megerősítésére. A résztvevők a

program alatt megtapasztalhatták a közösségben rejlő erőt, hiszen az egyes művészek

önállóan dolgozva hoztak létre egy hatalmas közös műalkotást, a Reanimatio Házat.

Danube Revisited - The Inge Morath Truck # Esztergom




A fotósok Maria Bayer projektmenedzserrel a Truk tetején



Claire James, ausztrál fotós felvételeket készít a Töltés utca egyik lakásában

Tonyo

André Kertész Underwater Swimmer, Esztergom, 1917 gelatin silver print

Az 1918. áprilisában készült Vízhordó leány című képről Kertész így beszélt: "A helyszín ma is azonosítható: Esztergom, Hegytető utca (Szt. Tamás-hegy) Akkor már mint sebesült jártam errefelé. Igen, ezt a képet szeretem is. Szociális szempontból is érdekes, mert nem volt víz a hegytetõn, lentrõl kellett felhozni. Itt nem láttam elõre a képet, csak megpillantottam a kislányt, ahogy jön. Egyedül voltam. Láttam, hogy jön, úgy helyezkedtem el, hogy minden benne legyen. És amikor ehhez a ponthoz ért, akkor levettem." 

"A világhírű Magnum Fotóügynökség Inge Morath-díjas fotósai egy több mint 7 tonnás kamionban kialakított fotógalériával várták az érdeklődőket július 21-én az esztergomi Rondella Galériánál, július 22-én és 23-án pedig a budapesti Capa Központ előtt a Nagymező utcában.


Utazó kamionos fotótárlat Esztergomban
 A Magnum Photos első női tagjának, Inge Morath-nak az emlékére alapított díjjal minden évben azt a 30 év alatti fotográfusnőt jutalmazzák, aki kiemelkedő teljesítményt nyújt a dokumentarista fotózásban - olvasható a Capa Központ ajánlójában.
 Nyolc díjazott fotós - Ami Vitale, Claire Martin, Claudia Guadarrama, Emily Schiffer, Jessica Dimmock, Kathryn Cook, Lurdes R. Basolí és Olivia Arthur - a Danube Revisited - The Inge Morath Truck elnevezésű projekt keretében egy kamionban kialakított mobil fotógalériával járta végig a Duna-menti országokat a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig.
 A július 6-tól augusztus 10-ig tartó utazást a fotógráfusok dokumentálták is. A mobil kiállítás a Capa Központ előtt július 22-én és 23-án éjfélig tartott nyitva. A kamiontárlatot éjszakai vetítések, valamint Claire Martin és Olivia Arthur Inge Morath-díjas fotósok pódiumbeszélgetése egészítették ki. Az érdeklődők közben megtekinthették a Magnum fotósainak munkáit bemutató, Kontakt című tárlatot, és részt vehettek Virágvölgyi István, a Capa Központ szakmai igazgatójának tárlatvezetésén.
 Magyarországról Pályi Zsófia fotográfus öt napig utazott együtt a nemzetközi projekt tagjaival. Pályi Zsófia és Schumann Bianka felvételei az éjszakai vetítéseken is szerepeltek.

 Az ausztriai születésű Inge Morath 1951-ben kezdett fotózni, 1953-tól egy évig Henri Cartier-Bressonnak, a Magnum egyik alapítójának volt az asszisztense. Első női fotósként 1955-ben csatlakozott a legendás ügynökséghez.
 Harmincas éveinek elején határozta el, hogy bejárja a Duna-menti országokat, hogy megörökítse az ott élő emberek mindennapjait. A vasfüggöny miatt azonban több helyre nem jutott el. A rendszerváltozás után, 1993-ban tért vissza az egykor szovjet fennhatóság alatt álló országokba, ahol két évig dokumentálta, hogy miként hatott a szocializmus az emberek életére. A Magnum Photos világhírű női tagja 2002-ben, 79 éves korában hunyt el."

/szeretgom.hu/


 A fotósok fogadását a Rondella Galéria bonyolította le, s látta vendégül. Kérésükre ünkéntes vezetőkkel indultak felfedezni a várost, számos fotó született, melyeket a projekt lezártával Madridban lehet legelőször látnia a szélesebb közönségnek. Esztergom városa különösen érdekes helyszínnek számított a női fotósok számára, a Magnum alapító André Kertész itt készült híres felvételei miatt. A galéria utána partyt adott a Kaleidoszkóp Házban, ahol újra levetíttettük a rewiew-t, közben és utána Tonyo játszott new wave és synthpop zenéket reggelig, amire táncra perdült a közönség is.

http://www.szeretgom.hu/content/76089-utazo-kamionos-fototarlat-esztergomban

http://www.szellemkeponline.hu/foto/csatlakozz-te-is-az-inge-morath-dijas-fotografusnok-duna-projektjehez/

http://maimanohaz.blog.hu/2014/06/18/danube_revisited_the_inge_morath_truck_project

http://danuberevisited.com/

ROCK FOREVER


A kiállító Eifert Jánossal, aki a kiállítást méltatta. 

2014. június 3., kedd

REANIMATIO







http://www.rtve.hu/index.php/component/k2/item/7661-reanimatio-kiallitasmegnyito
:eRror:rEA:

: eRror :
Ovidiusi levélolvasatok

Kétezer éve annak, hogy elhallgatták az okokat. Mert, amint írta, ismeretes mindenki előtt ez a balsors ... tudjátok, hogy esett. Tehát mindenki tudta, hogy miért kellett mennie, miért kellett egyik napról a másikra hajóra szállnia és elhagynia a Várost. Kétezer éve annak, hogy a kutatók ezeket az elhallgatott történéseket, mindenki által ismert okokat, próbálják utólagosan kikövetkeztetni félmondatokból, feltételezett történelmi helyzetekből, politikai szituációból. Hogy mi lehetett az a bűn - ami csak hiba volt, tévelyedés – ami ehhez a végzetes fordulathoz vezetett - amint írta, a Múzsák megszentelt hajléka leomlott - és végül elküldöttnek ítélték, abba a városba, ahol a történet szerint a nővér darabokra szelte fivérét; amint írtaitt egy könyv sincsen, s nem hallgat meg soha senki, mert aki érti szavam, errefele nem akad. Barbár itt ez a hely, s tele sok fene állati hanggal; és a latin szavakon ostoba géta röhög.Felmerült Iulia,  Livia, Agrippa Postumus neve, esetleg Corinnáé... bonyolult személyes, politikai és szerelmi érdekek, de vannak, aki magában a költőben látják bukásának okát, a miértekre adott megnyugtató választ: dekadens vagy megalkuvást nem tűrő személyiségében. Mert az utókort is nyugtalanítja a haragvóCaesar néma jelenléte a történetben, aki egy ember sorsát visszavonhatatlanul eldöntötte. A válaszok pedig mind erre a néma, megmásíthatatlan haragra kívánnak lehetséges magyarázatot nyújtani, mintha a magyarázatok valamiféle nyugvópontot jelentenének.
Valamiféle megnyugvást egy megújulni nem tudó emberi élet szemlélésekor, aki lassacskán elvesztette a reményt, hogy valaha visszatérhet minden a régi kerékvágásba. Amint írtaÓ, jaj, hát itthon vagyok én a szittya vidéken, és ez a föld, szomorú börtönöm, otthonom-e?; Néha dadogva keresgetek egy szót, egy nevet és nincs művelt fő, aki ily helyzetben kisegít. Szólni akarnék (szégyen, elismerem!) ámde beszélni már-már nem tudok, és szókat nem lelek én; És gyakran, mikor írok, erőt vesz rajtam a bánat, és könnyem hullik, szétmaszatolja betűm; Nincs kedvem, hogy a zord Egeket tömjénnel imádjam, jó szó ennyi csapás közt az eszembe se jut.

Pedig igazából sem Iulia, Livia, sem a Ceasar maga, sem az Arssem az örökösödés, de még Corinna sem magyarázhatja, lehet az igazi oka mindannak, ami történt.
 Az utókor következtet, vél, ítél, pedig töredékes tudásával csak néma szemlélője lehet egy száműzetésben véget ért életnek.



: rEAnimatio :

És mintha ez, az elszigeteltségről, a kifulladó alkotóerőről szerzett töredékes tudás, szépen lassan a génjeinkbe íródott volna, mintha mára mindenki pontosan értené, hogy mi is történt akkor, kétezer évvel ezelőtt a pontusi tenger városában, az Ister torkolatánál. Mintha ez az error, szükséges tévedése lett volna a természetnek, hogy mára a túlélés kerekedhessen felül, és a hibát, a tévedést felülírja egy másik program. Mintha a kétezer évvel ezelőtti történet a végéről kezdődne. Onnan, amikor magányban megíródik a mű, sok keserves tépelődés és vajúdás után elkészül az alkotás, a templomban összeáll a zenekar.
     Elmegy a levél.     Elküldik az sms-t, felkerül a poszt, jönnek a vendégek, a barátok. Létrejön egy közösség, amit nem érdek, hírnév, fizetés tart össze, hanem egy félmondatok nélkül is érthető igény, belső program.

Az alkotók is, akik a Rondella Galériában most jelen vannak, visszajáró vendégei a Kaleidoszkóp Ház kiállításainak. Vendégek, hiszen ha hívják őket, szívesen jönnek. Nem válogatás, tematikus tárlat tehát, hanem egy közösség reprezentánsai Reanimatio témára.
Itt van Gazdag Ági két kisméretű női portréja: finom, puha ecsetpászmákba bújtatott bestia, két szép női szerepet hordozó miniatűr probléma. Molnár Ágnes Éva Tribute sorozatának karakteres pink-, zöld- és gorillamaszkos utalásai, egyben önarckép parafrázisai; Fischer Judit kontextustól megfosztott tárgyai, lehelet finom színekben megfogalmazott, dobókockákból kidobott véletlenszerű emberi közössége.
Boros Mátyás 2011-es Esztétikus zöld sorozatának oda-vissza ízesülő asszociációi természet éépített környezet viszonylatában; Szűk Norbert neonsárgára futtatott menekülésvíziói; Brassai Gabi álomszerűesőerdejéből az újra- éújra visszatérő Nagy, kék elefánt – Pedig nem gondolok Rád!
A köztes állapot és tér viszonyai csendéletszerű levitációban bontakoznak ki Antal Balázs Magaslabdacímű printjén és Verebélyi Diána Modern barokk című festményén: lámpafény köré gyűlő leisure time monolit kavargásában.
A város, meleg barnákban alvó, félig zebrát álmodó, érkező motoszkálásban nyújtózik hosszúra Horváth Roland festményén. Ferencz Dániel pedig egymásra vetíti a városi formatoposzt: az épületek formáját, falát, tetejét: a kép önmaga is fallá válik, graffitit hordozó utcarészletté.  
A kép tárgyiasulásának átmeneti fázisai érzékelhetőVarju Krisztián Tegnapi kávé című festményén is, ahol a valóság egy darabja, egzakt realitásában, szimbólummá érő formai redukcióban válik láthatóvá.Maria Giovanna Ambrosone Aranylevelei (Foglie d’oro) pedig a hulló, lebegő, tárgy kimerevített és felmagasztalt pillanatai.
Kaci Simon Sacra conversazione újraértelmezése és Szuharevszki Mihály felnagyított, egyértelművonalakkal vázolt nexusai, a szakrális és profán kapcsolatok vizualizálását hívják elő. Verebics Kati három intim kollázs-etűdjében mitológiai hősnők alakjai a századforduló aktfotóinak szín- és formarendjével íródnak magánmitológiává: a pontos paraméterekkel vázolt belső szervek és az erőteljes festői gesztusok kíméletlen ellentmondásában.

Része még ennek a közösségnek, és a Reanimatio kiállításon részt vett: Andráskó Péter, Bakai Bence, efZámbó István, Fehér Dániel, Galyasi Géza Attila, Gép Zsuzsi, Őry Annamária, Penge Bariz, Simon Edina, Városi Gabriella, Volker Schubert.
Köszönet érte.

Szabó Ágnes
Esztergom, 2014.06.23.

2014. május 4., vasárnap

REANIMATIO

coming soon....
Május 23-án a kiállítás beharangozója lesz nemzetközi művésztelepünknek. A meghívott alkotóktól 2-3 munkát várunk. Budapesten fogjuk összegyűjteni a beadott munkákat, a helyszínt hamarosan letisztázzuk a leadás időpontjával együtt. Esztergom városához kérvényt nyújtottunk be egy vízivárosi ingatlan hasznosítására, ahol sok tér állhat rendelkezésünkre. Július 18-tól nem kizárólagosan lesznek a képzőművészetek képviselve, programok, workshopok, koncertek lesznek egyúttal. A záróesemény egy 2 napos fesztivállal végződik, amit immár harmadszor rendezünk meg, a Szent Tamás hegyről leköltözik a Vízivárosba.https://www.facebook.com/KaleidoszkopHegy

II. Művészet Esztergomért-Adventi kiállítás és vásár

A kiállítást megnyitotta: dr. Péter Csaba az Eurohíd Alapítvány alapítójának képviselője.

Közreműködött: Harmai Gábor, Völner Eszter, Horányi László, Nagy Tamás
Zene: Rutkai Bori és a Betonka

A II. Művészet Esztergomért-Adventi kiállítás és vásár célja
(2013 december 6-20) az esztergomi Kaleidoszkóp Ház kulturális központ által megfogant művészeti alap létrehozása volt, mellyel Esztergom város kulturális életének támogatását célozta meg a művészek és alkotásaik pályázati úton történő finanszírozásával.
Ennek az akciónak első lépése volt a 2012. december 7-én az esztergomi királyi vár Rondellájában nyílt csoportos adventi kiállítás és vásár.
 A képek egy reprezentatív megnyitó után , közben kerültek vásárra, majd a 2 hetes nyitvatartás után egy finisszázsal zártunk.
A gyermekek ünnepén bevételünk 10 %-át Bujdos Berci gyógykezelésének támogatására ajánlottuk fel!
Kiállítók/Exhibitors: Maria Giovanna Ambrosone, Andráskó Péter, Boldog Vince, Bősz Erika, Lucia Černeková, Dezséry Dorottya, Énzsöly Kinga, Farkas Kata, Galyasi Géza Attila, Löfgren-Gazdag Ágnes, Gép Zsuzsi, Hangya Bálint, Hegyháti Emese, Horváth Roland, Kanász Nikolett, Kroó Anita, Magyarósi Éva, José Rizo , Navratil Judit, Nemes Péter, Oliver Arthur, Őry Annamária, Printa Akadémia, R & S gyűjtemény, Rutkai Bori, Simon Edina,Szabó Cseke Mózes, Szarka Fedor Guido, Szenteleki Gábor, Szunyoghy Viktória, Szuharevszki Babett, Szuharevszki Mihály, Szük Norbert, Takács Máté, Tamási Péter, Töttös Kata, Varju Krisztián, Verebélyi Diána, Verebics Kati, Vida Judit