2019. szeptember 23., hétfő

MKISZ: Nosztalgia


2019. szeptember 6-án nyílt meg a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének Nosztalgia című kiállítása a Rondella Galériában. Az Eurohíd Alapítvány meghívására érkezett csoportos tárlaton 28 művész mutatkozhat most be Esztergomban. A munkákat Krajcsovics Éva és Vágó Magda festőművészek választották ki bemutatásra. 


Kiállítók: Ásztai Csaba, Bráda Tibor, Bikácsi Daniela, Barabás Márton, Deák Ilona, Dréher János, ifj. Durkó Zsolt, Fátyol Zoltán, Fischer Balázs, Fülöp Zoltán, Füzes Gergely, Hajdú László, Hévizi Éva, Kádár Katalin, Kecskés András, Kovács-Gombos Gábor, Krajcsovics Éva, Lányi Adrienn, Magyar Gábor, Matzon Ákos, Mihályfi Mária, Nádor Tibor, Székely Móri Márta, Szotyory László, Vágó Magda, Wagner János, Wróbel Péter, Zöld Anikó

A megnyitón Sinkó István festőművész és művészeti író beszélt a kiállításról és a művészekről:

„A nosztalgia, a múlt egy időszaka, vagy eseménye utáni vágyakozás nyilván az emberiség történetének egy része – az elveszett Paradicsom után már a bibliai korban is vágyakoztak a hívők, esetleg az Istenek egykori békés együttélésének az Aranykornak az eszméje a görög auktorokat is megihlette. Ám az a fajta nosztalgia, nosztalgiázás, amely minket mindmáig körülvesz az újkori történelem és kultúra terméke. „Hová merült el szép szemed világa, mi az mit messze távolban keres?” – kérdi Vörösmarty Etelkát. „Mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?” – fordul jobbító szándékkal hozzánk Kölcsey.
      És a boldog békeidők, az egykorvolt békés, érintetlen tájak, az erkölcsök hajdani szigorú szabályai folyamatos idézgetése mind-mind rányomja bélyegét a 19-20. század emberére (és irodalmára, művészetére).
       A történelmi romantikától a szimbolizmusig tartó tematikus festészet ezt vizualizálta a Feszty körképtől Vaszary Aranykoráig bezárólag.
        A modernizmus látszólag felszámolta a tematikus festészetet, művészetet, ám látjuk, tudjuk, sem a líra, sem a képzőművészet nem hagyott fel a vágyképek gyártásával. Radnóti eclogái, a pásztoridilleket, az Árkádiát új stílusban is megidéző Szőnyi és köre, MCP és a római iskola vallásos, vagy egyszerűen a kora reneszánsz tematikát felidéző világa nem más, mint egyfajta nosztalgia.


        E jelen kiállítás a témát egyéni módon, a meghívott festők saját világán belül kutatja. Nem is igen találunk konkrét utalásokat, talán egy-két kivételtől eltekintve a hajdanvoltra, az egykorra. Bráda Tibor, Deák Ilona, Kádár Katalin vagy Szotyori László – tehát akik a figurativitásban fogalmazzák meg a témát, inkább érzékeltetik a fogalom konkrétságát – ugyanígy régi tárgyait kollázzsá építve Barabás Márton is. Van, aki meseszerűen, (pl. Brada, Deák) van, aki a művészettörténet egy periódusát megidézve (pl. Kádár, aki egy Düreri, vagy Altdorferi látványt idéz fel).
        A többség azonban az absztrakció különböző stílusformáit követve keresi a múltra, az emlékekre való utalást. Wágner János, Wrobel Péter szinte galaktikus tájakra utal képeivel, Zöld Anikó, Fischer Balázs, Fülöp Zoltán, Hévizi Éva vagy Kecskés András nosztalgikus tájelemekből építkezik.
Matzon Ákos – némileg Barabás munkájához köthetően konkrét anyagokkal (mintázó fákkal) idézi szobrász édesapja emlékét – ám ezt konstruktivista-konkrét tárgy együttesben tárja elénk.
      Krajcsovics Éva finom rózsaszín – szürke képe már a nosztalgia iróniáját is jelentheti, számomra legalább is. Vágó Magda meg a nosztalgia elhagyására bíztat-hat Kimozdulás című képével.
      Látjuk, sokféle emlék-vágykép születhet, születik a festői oevre-ben, a nosztalgia kollektivizmusa személyessé szűkül, s ugyanakkor tágul is, mert az egyéni látásmód stiláris tágassággal fejeződik ki.
     A Múltból tanulni, a Jelenben élni, a Jövőnek alkotni – talán mottóként is fel lehetne írni a Nosztalgia kiállítás falára e gondolatot. Mert az igazi vágyképek egyben igazi képekké is válnak, s nem csak visszamerengnek, hanem alkotások révén példát, utat is mutatnak a jelennek.”

A kiállítás 2019 szeptember 29-ig tart nyitva 11:00-16:00 óra között (hétfő kivételével).

Támogatók: Esztergom Város, Eurohíd Alapítvány, Kaleidoszkóp Ház, Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége

A belépés mindenkor ingyenes!

Fotók: Mécses Éva Hilda