KUBÓ ÉVA: FRAKTÚRÁK

Kubó Éva képzőművész kiállítását nyitotta meg az Eurohíd Alapítvány 2023. március 4-én a Kapcsolatok Házában.

Kubó Éva a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát textil szakosként végezte el, majd a Magyar Iparművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, szintén textil szakon szerzett diplomát 1983-ban. Második diplomáját ugyanott kapta meg, de már tanár szakon, ami meghatározta további életútját is. Kezdetben tervezőként dolgozott textilgyárban, de a rendszerváltás ipari leépítése a tanári pálya felé sodorta, amit azóta sem bánt meg, hiszen pályafutása alatt sok ismerettel gazdagította diákjait és ő maga is új területeket ismert meg. Tanított nyomdaipari szakközépiskolában és a Modell Divatiskolában is, többféle tantárgyat. Ismereteit a textil- és nyomdaipar területén mélyítette el, amely jól látszik a kiállításon bemutatott alkotásokon is. A tipográfia, a betűk használata, a szitanyomás éppen annyira jellemző, mint a textilek felhasználása, különféle lenyomataik beépítése a művekbe.

Megítélés kérdése, hogy Kubó Éva munkáit festményeknek vagy iparművészeti tárgyaknak tekintjük. Nagyon hangsúlyos jellemzőjük a festészet, a színek harmonikus használata, ugyanakkor nem mehetünk el a technikai sokféleség mellett, amelyeket alkalmaz. Plasztikusan kialakított képein sokféle anyag és felhasználási mód figyelhető meg. Nagyon érdekes Leonardóhoz kapcsolható képe, amelyen kis textilháromszögeken Leonardo nyomatok láthatók, azokat felhajtva pedig egy festmény bontakozik ki, amelyet kézírásai kereteznek. A textilt megfigyelhetjük több munkán is, mint a térbeli kialakítás eszközét, de számos helyen textilmintázatok is láthatók a műveken. Nagyon szép részletekkel kidolgozott, precízen elkészített munkák ezek, melyek plasztikusságuk miatt, különféle megvilágításban teljesen más arcukat mutatják.

Ne gondoljuk azt, hogy ezek a képek nonfiguratív művek. Nagyon is felfedezhető bennük a táj, a növényzet, a víz, az ég és a nap fényei, a természet szeretete.  Távolabbról szemlélve kirajzolódik a tájkép, halvány utalásokkal, visszafogott színekkel tárja elénk az alkotó, ránk bízva a szabad asszociációt. Gondolkodásra késztet, egyben megnyugtat a látvány. Ezért ajánlom figyelmükbe Kubó Éva képzőművész kiállítását, ha szeretnének elmélyülni, kilépni egy kicsit a mindennapok rohanásából.

A kiállítás megnyitója alkalmából Kubó Éva beszélt műveiről:

A kiállítás megtekinthető: 2023. március 5-26., 11:00-16:00 (hétfői napok kivételével). A belépés ingyenes!

Mécses Éva Hilda művészettörténész

A kiállítás támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Együttműködési Alap, Miniszterelnökség, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Eurohíd Alapítvány, Kaleidoszkóp Ház, Spori Print Vincze Nyomda

 

 

 

JANKOVICS JÁNOS LÁSZLÓ, MAGYAR JÁNOS ÉS TÓTH DÁVID: ÖRMÖHÍR

 

Az Eurohíd Alapítvány 2023. március 1-jén nyitotta legújabb kiállítását az Esztergomi Vármúzeum nagytermében.

Jankovics János László, Magyar János festőművészek és Tóth Dávid szobrászművész kiállítását nyitotta meg az Eurohíd Alapítvány a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumában, Örömhír címmel. Az evangéliumi témájú kiállítás felkészülést jelenthet Húsvétra a múzeumba látogató közönség számára. A tárlat ma is értelmezhető, modern felfogásban készült alkotásokon keresztül mutatja be az evangéliumok üzenetét.

A kiállítást Csepregi Róbert szemináriumi prefektus nyitotta meg, melyet online tekinthetnek meg:

Jankovics János László, az idén 80 esztendős neoszimbolista  festőművész a Dunakanyar egyik festője. Verőcén él és dolgozik. Alapítója és elnöke volt a Verőcei Műhely Művészeti Egyesületnek. 1997-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja. Több csoportos kiállításon bemutatkozott már Esztergomban, de volt már önálló kiállítása a Kaleidoszkóp Házban Képszonettek címmel, akkor pasztellképeiből láthattak a nézők egy válogatást. A tavalyi évben egy kisebb kamarakiállítást rendeztünk számára a Kapcsolatok Házában, Átváltozások címmel.  Jankovics János úgy gondolja, megérett az idő arra, hogy alaposan újragondoljuk, mi történt és főleg most mi történik a globalizált világban az emberi nemmel. Most kiállított alkotásaiban is ezt a változást keresi, bibliai történetek keverednek a modern kor jeleneteivel, amivel felhívja a figyelmet arra, hogy a mai ember számára is fontos Isten keresése. Ahogy Jankovics János elmondja magáról: „Ez utóbbi 20 év óta burjánzó hedonista társadalmi rendet, pénzközpontú gondolkodást - ami ránk telepedett - nevén nevezve, a bomlás televényének tartom. Feleségemmel keresztényként vagy inkább tanítványként kerestük utunkat, és mindig volt továbbvezető út. Ezt most is ugyanígy érzem!”

Magyar János festőművészt is ismerhetik látogatóink csoportos kiállításainkról. A Rondella Galériában nagyméretű, lábakon álló szárnyasoltárokat mutattunk be jelentősebb munkái közül. Jelen kiállításra egy bibliai témájú akvarellmunkáját és kerámia plasztikáit hozta el. Magyar János a Szegedi Tanárképző Főiskolán és a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán szerzett biológia-, testnevelés- és rajztanári oklevelet, mestere Vinkler László volt. Később rajz- és vizuális kultúra tantárgyat tanított a váci Madách Imre Gimnáziumban. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja. Grafikákat, sokszorosított grafikákat, akvarell táblaképeket és kerámia plasztikákat készít. Témái között a táj és annak költészete, a természet ősi elemei, a repülés valóságos és átvitt értelmű ábrázolása, valamint irodalmi- és bibliai utalások egyaránt megtalálhatók. Alkotásait saját emlékeiből, életének pillanataiból építi fel nagyon különös módon, hogy az szóljon a világ végtelenségéről és a halandó ember végességéről egyszerre.

 

Tóth Dávid szobrászművész is Verőcén él. A Képzőművészeti Főiskolán mesterei voltak Somogyi József, Bencsik István és Karmó Zoltán. A látogatók leginkább köztéri szobrairól ismerhetik a művészt, amelyek nem csak Verőcén, de Budapesten és több magyar városban is megtalálhatók. Főként emlékműveket, portrékat és lovasszobrokat készít. Jelen kiállításon most közelebbről megtekinthetik a budapesti  Boldog Meszlényi Zoltán templom bejárata feletti zárókövek gipszterveit, melyek a négy evangélistát jelenítik meg. Köztéri szobrai közül az erődkürti Magyarok Nagyasszonya Monostor kertjében álló Remete Szent Pál márványszobor bronz tervét állítottuk ki. Megtalálható az anyagban a Velencei látomás című kisplasztika is, amely a szobrász által nagyon kedvelt állatábrázolások egyik darabja. 

A kiállítás 2023. március 30-ig látható 10:00-16:00 óra között, hétfői napok kivételével. A tárlat múzeumi belépővel tekinthető meg, mivel kizárólag a Nagyterem látogatását nem tudtuk megoldani. Kiállításunk egy plusz program a múzeumba érkezőknek, szeretettel ajánljuk a  közelgő ünnepre való lelki feltöltődésre az Esztergomi Vármúzeum és az Örömhír kiállítás együttes látogatását.

Mécses Éva Hilda művészettörténész

A kiállítás támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Együttműködési Alap, Miniszterelnökség, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Eurohíd Alapítvány, Kaleidoszkóp Ház, Spori Print Vincze Nyomda