Egy októberi plakátról ...

Igaz, a Rondella Galéria információs oldalaként indítottuk el ezt a blogot, azonban a művészet témája kifogyhatatlan, ennek okán ezentúl több gondolatot szeretnénk megosztani az érdeklődőkkel, a Rondella Galériához, a Kaleidoszkóp Házhoz, illetve az azokat működtető Eurohíd Alapítványhoz kapcsolódóan.

Sokan kérdeztek a Kaleidoszkóp Ház októberi plakátjával kapcsolatban, hogy kit ábrázol a plakát és miért éppen őt választottam plakátom témájaként? Előre le kell szegeznem, a plakáttal nem szerettem volna politizálni, annál inkább megemlékezni 1956-ról, a forradalom 60. évfordulóján.

A képen látható lány Szeles Erika Kornélia, aki a forradalom egyik áldozata volt. A fényképet egy dán fotós, Vagn Hansen készítette. A dán fotóriporter 1956-os képeit a Magyar Nemzeti Múzeum állította ki 2008-ban, köztük ezt a csodálatos felvételt is. Az akkor 15 éves Szeles Erika mosolyogva állt modellt a fotósnak, egy orosz géppisztollyal a kezében. A forradalom alatt készült sorozatból ez a kép vált nagyon ismertté, melyről egy bátor és elszánt lány tekint vissza ránk. A kép az egyik legnépszerűbb dán magazin, a Billed Bladet címlapfotójaként járta be a világot.

Vagn Hansen fotóriporter így emlékezett vissza: "Véletlenül sikerült egy olyan képet csinálnom, amely bejárta a világot és a forradalom jelképévé vált. Megláttam egy komoly tekintetű, szép lányt [...] zubbonyban, orosz géppisztollyal a vállán, akit rávettem, hogy néhány képet készíthessek róla."

A fényképész és Erika beszélgettek is egymással, valószínűleg Erika tudott valamennyit dánul. A lány az 1940-es évek végén három hónapot Dániában töltött, a Red Barnet nevű egyesületnél, amely a háború után elszegényedett országokban élő gyermekeket karolt fel.

 

A forradalmi fotó 2006-ban került ismét középpontba, amikor Henning Schultz földrajzkutató felkereste a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárát azzal a céllal, hogy a képen látható lány történetét kiderítse. 

Dániában a magyar forradalom híre erős érzelmeket váltott ki az emberekből, három hét alatt több millió koronát gyűjtöttek össze a magyar emberekkel együttérző dánok. Schultz 15 éves volt 1956-ban, amikor diákként lelkesedett a magyar forradalomért.  A Billed Bladet 1956. november 13-i számának címlapfotója,  amelyen Erika szerepelt, különösen nagy hatást tett Henning Schultzra és diáktársaira: „Mindannyian megszerettük őt, azt gondoltuk nagyon erős, bátor és csinos.” 

Az akkor megjelent lapokat a fiú eltette emlékül, majd 2006-ban, a forradalom 50. évfordulóján döntött úgy, hogy Erika keresésére indul. Az újság képaláírásán szerepelt az Erika név, de többet nem lehetett tudni a vattakabátos, bátor lányról. Schultz eleinte az interneten próbálta keresni a lányt, de nem hozott sikert, így Magyarországra utazott további információkat felkutatni. A múzeumi fényképtár olyan információval nem szolgált számára, amely a lány felkutatásában segíthetett, azonban az újságot két másik korabeli számmal egyetemben, a fényképtárnak adományozta. Miután hazatért Dániába, felvette a kapcsolatot a kép fotósával, Vagn Hansennel.

Vagn Hansen fotói közül a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménygyarapítás céljából szeretett volna párat megvásárolni, azonban magas áruk miatt nem volt rá lehetőség. Schultz több alapítványnál járt közben, majd 2008-ban az Axel Pitzner Fonden és a Velux Fonden adományozott akkora összeget, amiből az adásvétel létrejöhetett. Vagn Hansen ragaszkodott ahhoz, hogy a múzeumba kerülő képeket saját maga válassza ki, majd az eredeti negatívokról az egyik legkiválóbb koppenhágai fotólaboratóriumban, az ő jelenlétében készüljenek nagyítások. A 12db szignált papírképet 2008-ban Henning Schultz adta át a múzeumnak.

Visszatérve Erika történetére, Schultz Magyarországon semmilyen nyomot nem talált, azonban rátalált egy 1981-ben megjelent Berlingske Tidende cikkre, mely Árki József Dániába menekült 56-os adatait dolgozta fel. Ezek szerint Erika vele együtt tanult szakácsnak és egy 3-4 évvel idősebb barátja révén került a forradalmárok közé. Erika a Béke Hotelben dolgozott szakácstanulóként, majd 1956 novemberében beállt a Vöröskereszthez sebesülteket menteni.

Egy 2008-as újságcikk alapján egy hölgy is ráismert Erikára, akivel a Köztársaság tér 4. szám alatt lévő Fővárosi Általános Leányiskolában tanult 1955-ig. "Nagyon ellentmondásos személyiség volt. Nagyon agilis, kifejezetten mozgalmi ember, de a magánéletét nagyon őrizte. Annak ellenére, hogy mindenben benne volt, kicsit mindig kilógott a sorból. Az osztályból nem hívott meg magukhoz senkit. Nem volt testvére, s úgy emlékszem, az édesanyja egyedül nevelte őt". Visszaemlékezései szerint 1952-1953 körül úttörővasutas volt, majd a Béke Szállóba ment dolgozni.

A 2008-as kiállításon Dr. Almerigo Fonda közgazdász ismerte fel a lányt, aki revizorként dolgozott a Béke Szállóban és egy néptánccsoportba járt Erikával. Csendes, mosolygós lányként emlékezett vissza rá.

A kedves lányt vöröskeresztes nővérként, fehér köpenyben érte halálos lövés. Erika a VII. kerületi Péterfy Sándor utcai Kórházban halt meg. “Felejthetetlen egyetlen drága kicsi lányom Erikám, 1941. I. 6. – 1956. XI. 7.” – ennyi áll Szeles Erika Kornélia sírján ...

 

Mécses Éva Hilda, művészettörténész

Vagn Hansen néhány 1956-os fotója:

 

Felhasznált irodalom:

• Dán fotók az 1956-os forradalomról - Múlt-kor Történelmi Magazin, 2008. október 29.
• Jalsovszky Katalin: Vagn Hansen dán fotóriporter felvételei az 1956-os forradalomról - Fotóművészet, 2008/3. LI. évf. 3. sz.
• Vagn Hansen Billed Bladet 1956/11. - Mai Manó Ház, 2012. október 23.