2015. november 14., szombat

Boldog Özséb Pályázat



Az Eurohíd Alapítvány 2015-ös pályázatának témája Boldog Özséb élete és életműve. Ez a pályázat sorrendben a harmadik, 2013-ban a Szent Júdás Tádé, 2014-ben a Babits Mihály - Jónás könyve pályázat előzte meg. A téma idén 24 pályázót ihletett meg, akik különféle művészeti ágakban képviseltették magukat. Főként képzőművészeti jellegű pályaműveket nyújtottak be, de több irodalmi anyag, sőt zenemű is érkezett. A szakmai zsűrit Kontsek Ildikó művészettörténész, az Esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója; Paál Anikó irodalomtanár; valamint Vida Judit iparművész alkotta. A díjat dr. Péter Csaba, az Eurohíd Alapítvány egyik alapítója adta át a nyertesnek.

Video:
https://www.youtube.com/watch?v=pAeId3VVEN8&feature=youtu.be


A pályázatot Sóvári Melinda nyerte meg, Solus Cum Deo Solo, Boldog Özséb látomása című akril-vászon-hímzésével. A képzőművészeti alkotások között sokféle technika feltűnik, többek között olaj, akril, tusrajz, pasztell, grafika, textilkép, mozaik, fotó. Sóvári Melinda képe ezek közül egyikbe sem sorolható be szorosan, ezért is volt nagyon érdekes alkotás a zsűri számára. Térbeli munka, különféle anyagokból létrehozva, kézzel varrott hímzéssel. Anyaghasználata egyedi, érdekfeszítő. A kék és piros színek feszültséget adnak a képnek, amely felerősíti mondanivalóját. Boldog Özséb látomását jeleníti meg, amikor imádkozás közben, az erdő mélyén sok apró lángot pillantott meg. A lángocskák egymás felé tartottak, végül a kereszt előtt tüzes fénynyalábbá olvadtak össze. A keresztről pedig hangot hallott: „Özséb, gyűjtsd össze a remetéket egy szeretet-közösségbe!”
 
Sóvári Melinda: Solus Cum Deo Solo, Boldog Özséb látomása

Sóvári Melinda: Solus Cum Deo Solo, Boldog Özséb látomása
Sheffer Miklós alkotása szintén nagyon kreatív anyaghasználatban, az aranyra festett ágak utalnak Boldog Özséb remete életmódjára, az erdőre, ahol imáit mondta. Középkori hatású, táblakép jellegű, amelyet megbont a kereszt és a faágak rusztikus elhelyezése. Egyházi jellegét erősíti az aranyfesték használata, valamint a kódexekben látható kézírásos szöveg megjelenése a képen.
Sheffer Miklós munkája
Egészen más stílusban alkot A. Bak Péter és párja Zichó Gabriella, akik három pasztellképpel is indultak a pályázaton. A. Bak Péter egy kolostor belső terét ábrázolta egyik alkotásán, amely különösen megfogja a képzeletet. Színeivel kivételesen misztikus hangulatot kelt, a néző úgy érezheti, belépett egy szent térbe, ahol Boldog Özséb is élhette az életét.
A. Bak Péter képe
Zichó Gabriella alkotása
Adorján Attila digitális fotómunkája igazán kifejező és megrendítő. Vallásos témájú fotó, a keresztre feszített Jézus Krisztus monumentális alakjával, háttérben a barlang jelenik meg, Boldog Özséb élőhelye. A barlangban emberalakok jelennek meg, az előtérben gyermekek, jelképezve az emberi közösség és a hit fontosságát. A fény és árnyék erős kontrasztja a szerzetes látomására utal. Ebben a képben minden benne van, amit Boldog Özséb életútja kifejezhet a mai modern ember számára.

Adorján Attila fotója
Kiemelhető még Tóth Emese Éva tusrajza, amely Boldog Özsébet ábrázolja, nagyon szép, igényes alkotás. Érdekes színfoltja még a pályázatnak Sebő Gabriella mozaikja, amely szintén különleges technikával készült, kövekkel kirakott munka. Szendi Ágnes Zsuzsanna egy zeneművet írt ez alkalomra, Boldog Özséb látomása a címe. Egy nagyon izgalmas zongoradarabról van szó, amelyet ezúton is köszönünk a szerzőnek.

Tóth Emese Éva rajza
Sebő Gabriella mozaikja
Az irodalmi pályaművek mindegyike más látószögben áll a Boldog Özséb által képviselt szellemiséghez. Közülük kiemelhető Cseh Györgyi Princeps vitae monasticae című, vallásos szellemű szabadverse. A vers írója gazdag költői eszközöket használ, erőteljesen, lírai módon megjelenítve mondanivalóját. Madarasi Mónika személyes története a Ráhel Alapítvány históriáját örökíti meg, az Irgalmasság fontos erény címmel, amely az egymás felé irányuló segítő szándékon keresztül kapcsolódik Boldog Özséb életművéhez.

A beérkezett alkotásokról összességében elmondható, hogy igazodnak a Boldog Özséb által képviselt szellemi vonulathoz, minden alkotó más szemszögből és igazán kreatívan, ötletesen közelítette meg a témát. Ez az alkotói sokféleség az, ami miatt érdemes ilyen jellegű pályázatot hirdetni. Köszönjük minden pályázónak a munkáját, sok sikert kívánunk a további alkotáshoz.


Mécses Éva Hilda, művészettörténész


Még néhány a beérkezett alkotások közül:
Kovács Róbert Dániel: A Cruce Salus
Ferencz Dániel festménye
Szatmári Zsuzsanna képe
Eck Kata textilmunkája

Képek a megnyitóról:





2015. november 2., hétfő

Janikovszky Éva Emlékkiállítás


2015. október 29-én nyitottuk meg Janikovszky Éva Emlékkiállításunkat. Egy vándorkiállítás egyik állomása Esztergom, ahol az írónő életművét és munkásságát ismerhetik meg a látogatók. A kiállítást Paál Anikó esztergomi irodalomtanár nyitotta meg.


Megtekinthetők Janikovszky Éva külföldön megjelent könyvei, elismerései, személyes tárgyai, műveihez kapcsolódó relikviákkal kísérve. 


Ez a kiállítás kicsit szokatlan lehet azoknak, akik a Rondella Galéria gyakori látogatói, mivel most nem egy képzőművészeti kiállítást tekinthetnek meg. Azonban jó szívvel ajánljuk mindenkinek, aki érdeklődik Janikovszky Éva munkássága iránt, sok érdekes dolgot tudhatnak meg az írónőről, többek között beleolvashatnak naplójába is. 

Szeretettel ajánljuk ezt az ismeretterjesztő filmet:

A kiállítás 2015. november 22-ig tekinthető meg. Hétfő kivételével, naponta 11:00-16:00 óra között.

  
"Apukám sokszor mondja nekem, hogy vigyázz, mert kihozol a sodromból. De mindig későn szól, mert olyankor már kint van."

- Ki írta ezt? Jó kérdés. A világ sok más részén is tudnák rá a választ, hiszen Janikovszky Éva könyveit ma már 35 nyelven olvassák. Műveiből ma is készülnek fordítások, sőt újrafordítások is. Az élő nyelv gyorsan változik. A klasszikus műveknek a szelleme maradandó.

Janikovszkynak van egy állandó hőse, egy fiú. Nevét nem ismerjük, pedig egy tucat könyvében találkoztunk vele. Hol kíváncsi óvódás, hol kalandkereső iskolás, hol gyermekkorát kinövő kamasz. Ő csodálkozik rá a világra, őrajta csodálkozik a világ. És vele mindig történik valami, mi pedig szurkolunk, hogy minden sikerüljön neki. Mondatonként szerettük meg, pontosabban: mondatpáronként, mert az ő szabadon csapongó monológjai valójában rejtett párbeszédek. Gyermek és felnőtt, egyén és társadalom, jelen és jövő között.

Minden párbeszéd mögött kibeszélésre váró problémák rejtőznek. Janikovszky Éva ezekre felnőtt bölcsességgel keres megoldást, de mindig a gyerek oldalán állva. Hisz ő a védtelenebb. A felnőtt hozzá képest mindent jobban tud, mert gyakran gondolkodnia sem kell, elég, ha kikeresi az előre gyártott igazságokat hordozó szövegpaneleket. Éppen ezeket fordítja vissza hatásos fegyverként a gyerek, az emlékezetes Janikovszky mondatokban. - "Mondd, édes fiam, mire használod te a fejedet?" - hangzik el a költői kérdés, ér rögtön jön rá az ironikusan pontos válasz: - Azzal szoktam fejelni, azon növesztem a hajamat, és azon van a fülem is, amit mozgatni tudok.

A Janikovszky könyvek sikere éppen azon alapszik, hogy a világ egyik (szerencsésebb) felén hasonló nehézségekkel terhes a nemzedékek közötti kommunikáció. Persze ezt sokan felismerték, se szeri se száma a "gyermekbarát" műalkotásoknak. Ő csak jobb a többieknél. És ez sem véletlen. Janikovszky Éva a magyar gyermekkönyvkiadás történetének egyik legjobb szakembere. Nagyon sok értéket fedezett fel, kiváló tehetségek pályáját segítette. Saját életművét is döntően befolyásolta ez a tudás. 1964-ben lett a Móra Kiadó főszerkesztője, 1965-ben jelent meg első világsikert hozó műve, a Ha én felnőtt volnék. A tudatos alkotómunka része volt, hogy megtalálta és megtartotta Réber Lászlót. Illettek egymáshoz: Janikovszky szófukar író volt, Réber "vonalfukar" grafikus. Mindketten kevés eszközzel tudtak sokat elmondani. "Bárcsak, úgy tudnék írni, ahogy a Laci rajzol" - mondta alkotótársáról az író sikerei csúcsán. Ám az is igaz, hogy a Réber életmű világsikerét a Janikovszky könyvek hozták meg. Együtt lettek halhatatlanok.
talált, nem véletlen, hogy műveit harmincöt nyelvre fordították le, és minden
ütt sikert arattak.

Janikovszky János