A megnyitót itt tekinthetik meg:
Ahogyan a pályázati kiírásban olvasható, a szakmai zsűri által legjobbnak ítélt alkotás nyerte meg az 50.000 Ft-os pénzdíjat, illetve a Kaleidoszkóp-díjat. Az egyedi tervezésű üvegdíjat a Solva Glass Kft. készítette és ajánlotta fel az alapítvány számára. Fontos kiemelni, hogy az Eurohíd Alapítvány által meghirdetett pályázatokon nem alkotók, hanem pályaművek a díjazottak.
A szakmai zsűri tagjai voltak:
Balla András fotóművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja
Baksai József festőművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja
Paál Anikó nyugalmazott irodalomtanár
A pályázat nyertese Adorján Attila: Esztergom – Keresztre helyezik című fotografikája lett.
A szakmai zsűri oklevelét kapta Sándor József Attila: Arcok a kereszt árnyékában című festménye.
A REMO Hobby Kreatív Kézműves Kereskedés különdíját, egy művészeti eszközökből álló ajándékcsomagot Szük Norbert: Megnyugvás a sok szenvedés után I-IV. képsorozata nyerte el.
Egy oklevéllel köszönte meg az Eurohíd Alapítvány Árvai-Szajkó Edit munkáját, aki Amerikából pályázott a kiállításra és foglalkozott Esztergom jelenlegi helyzetével.
A beérkezett anyagból a zsűri azt a pályaművet választotta ki, amely legjobban illeszkedik a pályázati kiíráshoz, illetve kapcsolódik Esztergom városához is. A beérkezett alkotások között nagyon sok volt olyan, amely egyáltalán nem kötődik Esztergomhoz. Több esetben feltűnik maga a kálvária képi ábrázolása, a feszület, a kápolna, a Bazilika és Krisztus személye, egyéb egyházi jelképekkel együtt. A legtöbben leragadtak a kálvária biblikus megfogalmazásánál, onnan nem lépve tovább, így nagyon nehéz helyzetbe került a zsűri.
Végül nyertes pályaműként Adorján Attila: Esztergom – Keresztre helyezik című képét választották azért, mert egy jól megkomponált, elemi erővel ható alkotás. Szorosan kapcsolódik Esztergomhoz, nem csak a kálvária ábrázolásán keresztül. Az alkotás egy vízió, egy álomszerű látomás, ahol az a jelenet bontakozik ki előttünk, amikor a kivégzés helyére érkeznek és Jézust a keresztre szegezik. Jézus az esztergomi utcakövön hever, jelképezve ezzel azt, hogy Esztergom, mint szakrális város, mennyi szenvedésen ment keresztül, mennyi megpróbáltatás érte az évek folyamán, mégis megmaradt a kereszténység egyik központjának. A vallási jelképek mellett tartalmazza az alapgondolatot, Esztergom kálváriáját, melyben benne van múltunk és jelenünk is.
Sándor József Attila: Arcok a kereszt árnyékában című festményén a feszület mellett felsejlik az esztergomi kálváriáról ismert ábrázolás, a Júdás csókja. A kép inkább csak sejtet, mint konkrétumokat ábrázol, elhagyja a közhelyek ábrázolását és a nézőre bízza a továbbgondolást. Nem hívja ki nézőit, nem kiabál, szerényen húzódik meg tompa színeivel, foltszerű ábrázolási módjával.
A festők közül szeretnénk gratulálni Hermann Zsófiának, aki képileg nagyon szép alkotást adott be a pályázatra Allegória címmel, de nem kapcsolódik Esztergomhoz és szorosan a kálváriához sem. Mária alakja bontakozik ki egy véletlenszerű felületekből kialakított szürreális festményen. Nem túlgondolt, nem alkalmaz jelképeket, ugyanakkor nagyon jól érzékelteti fekete színével a szenvedést, az emberi küzdelmet.
Lisányi Endre: Esztergom fölött az ég című alkotásán a jobb oldali jelenet, mely egy performansz pillanata, nagyon modern és érdekes megfogalmazást mutat be. Egy steril orvosi felszerelésben ülő alak tartja ölében Jézust. Aktuális téma, jelen helyzetünkre reagál, ugyanakkor van egy szakrális vonulata, amelynek továbbgondolását a nézőkre bízza.
Nagyon köszönjük Szendi Ágnes Zsuzsanna: Áhítat – fuvolára és hegedűre című zeneművét, valamint az Esztergomi Színjátszókör által előadott verscsokrot, amely 11 videóból áll:
Két irodalmi pályázatunk érkezett, kiemelkedik közülük Halmai Tamás: Mézraj című verse, amely filozofikus megközelítésben jut el a kálvária gondolatához.
„Esztergom a magyar Firenze, Esztergom
a magyar Sion, Esztergom a Szent Tamás-
hegyen megpihenő mézraj.
Esztergom keresztutakhoz vezető út.”
