MADARAK / Nemes Nagy Ágnes összművészeti pályázat

Az Eurohíd Alapítvány pályázata minden évben valami aktualitáshoz és Esztergomhoz kapcsolódik. Tavaly Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából Elpusztuló kert ott a vár alatt című költeményének ihletében készült alkotásokat vártunk. 2022-ben volt Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulója, ezért Madarak című verséhez kapcsolódóan hirdettük meg decemberben a 2023-as összművészeti pályázatunkat. Az utóbbi két évben nagyon komoly témákat vettünk elő, mint a covid okozta elmagányosodás vagy a művészek mindennapi küzdelmei. Ebben az évben látszólag könnyedebb téma felé vettük az irányt Nemes Nagy Ágnes versével, méghozzá a természet felé.

„Mennyi fényes, szép madár!
Nem tudod, hogy merre száll?
Honnan jönnek?
- Nem tudom.
Merre mennek?
- Nem tudom.
Égre, földre, vízre szállnak?
Nádba bújnak?
- Nem tudom.”

Esztergom természeti környezete, a Duna élővilága, Dobogókő és a Pilis szakralitása mindig rengeteg inspirációt adott a művészeknek. Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy a madár a szabadság megtestesítőjeként jelenik meg a képzőművészeti és irodalmi alkotásokban. Ebben a sok problémával, gonddal teli időszakban az emberek szeretnének egy kicsit szárnyalni, szabadnak lenni a mindennapi problémák között. Talán elvágyódnak szülőhazájukból, új utakat, idegen tájakat keresve, de a költő így szól:

„Jaj, ne menj el, mért beszéltem,
megfázol az őszi szélben.”

A versben megjelenik egy nagyon nehéz kérdéskör: az elvándorlás, új utak keresése, az átkelés, a váltás témája is. Persze a vers olvasása közben feltűnnek gondolatainkban a madarak, a táj, a fák, a víz és a levegő. Sokan, sokféleképpen dolgozták fel a témát.

A The Exhibitionists zenei formáció (Bakai Márton, hegedű / Gartner Zoltán, gitár / Sziklai Amadeus, ütőhangszerek) és Horváth Mihály VJ közös együttműködése a megnyitón:

Ebben az évben 58 pályázó jelentkezett a kiírásra, többen 3 művet beadva, így a kiállításra csak a beérkezett művek körülbelül 1/3-a fért be. Érkeztek festmények, grafikák, fotók, irodalmi alkotások, szobrok, installációk, zenemű és animáció is. Örültünk, hogy ennyi műfaj képviselőjét megmozgatta pályázatunk és nagyon nehéz volt választania a zsűrinek a sok színvonalas alkotás közül. A szakmai zsűri tagjai voltak: Garay-Nagy Norbert festőművész, Gál András fotóművész és Gép Katalin irodalomterapeuta.

A 2023-as Kaleidoszkóp-díj és egy kiállítási lehetőség nyertese Galyasi Géza Attila: Világvége gondolatok című fotója lett. A munka egy színezett, analóg nagyítás, amely egy szárnyat ábrázol. A mű csak sejteti, hogy a szárnyhoz valaha egy madár is tartozott. Feltűnik a képen a szárnyalás gondolata, mégis a két lét közötti átkelésre való asszociáció hat ránk erőteljesebben. Hogy honnan és hová tartott ez a madár? Ezt a nézőre bízza az alkotó...

A festők közül kiemelkedett Pálmai Nóra: Papírmadár című képe, izgalmas, új megközelítési módja miatt. A képpel egy kiállítás lehetőséget nyert az esztergomi Kapcsolatok Háza galériájában, mely a 2024-es év folyamán kerülhet megrendezésre.

A zsűri a következő alkotásokat találta még kiemelkedőnek:

• Árvay Zolta: Hírhozó c. festménye
• Brigán József Benjámin: Nemes Nagy Ágnes Madarak című versének szókapcsolati feldolgozása
• Csizmadia Imre: Déli sarkkör c. szobra
• Ézsiás Gyöngyike: Haiku a madarakról c. alkotása
• Farkas Noémi: Panni mamám három rigója c. grafikája
• Lichner Barbara és Lisányi Endre: Nem tudod, hogy merre száll... c. műve
• Végh Éva: Kitörés c. tűzzománca
• Zalubel István: Ne menj! c. képe

Szeretnénk gratulálni nem csak azoknak az alkotóknak, akik bekerültek erre a kiállításra, hanem azoknak is, akik megtiszteltek minket azzal, hogy beküldték munkájukat pályázatunkra. Számunkra mindenki nyertes! 

A pályázók egy része a megnyitón

 

A kiállítás 2023. december 3-ig tekinthető meg a Kapcsolatok Házában (Esztergom, Széchenyi tér 14.), hétfői napok kivételével 11:00-16:00 óra között.

A kiállítás támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Együttműködési Alap, Miniszterelnökség, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Eurohíd Alapítvány, Veolia Zrt., Kaleidoszkóp Ház, Spori Print Vincze Nyomda

 

Ézsiás Gyöngyike: Haiku a madarakról

Árvay Zolta: Hírhozó

Zalubel István: Ne menj!

Végh Éva: Kitörés

Lichner Barbara és Lisányi Endre: Nem tudod, hogy merre száll...

Farkas Noémi: Panni mamám három rigója

Csizmadia Imre: Déli sarkkör

Brigán József Benjámin: Nemes Nagy Ágnes Madarak

Komárom-Esztergom vármegye gyöngyszemei fotókiállítás

 

2023. október 5-én nyílt meg a Komárom-Esztergom vármegye gyöngyszemei című fotókiállítás a Rondella Galériában, az Eurohíd Alapítvány szervezésében.

A kiállítást Popovics György, a vármegyei közgyűlés elnöke nyitotta meg. A kiállításon látható fotók a Komárom-Esztergom vármegye gyöngyszemei fotópályázat anyagából kerültek kiválogatásra. A fotópályázatot a vármegyei önkormányzat hirdette meg 2022 végén, amatőr és profi kategóriában, vármegyei lakosoknak. A kiállítás anyaga Tatabánya után a Víz, Zene, Virág Fesztivál keretein belül a tatai Zsinagóga Kiállítóhelyen került bemutatásra, majd ősszel a lábatlani Gerenday Közösségi Házban nézhették meg az érdeklődők. Ez az esztergomi kiállítás azért is fontos számunkra, mert több esztergomi kiállító is képviselteti magát, ráadásul városunkról több gyönyörű fotót láthat a közönség.

Popovics György elmondta, hogy a vármegyei identitás erősítése nagyon fontos és nem egy olyan dolog, amit könnyű körülírni. Ne csak magyarnak, vagy egy város polgárának érezze magát valaki, hanem vármegyeinek is. Vármegyénk természeti értékei, történelme, gazdasági eredményei mellett nem mehetünk el anélkül, hogy ne érezzük összetartozásunkat. A két darabból „összeragasztott” vármegye két végében teljesen más identitású emberek élnek, a keleti részen sok nemzetiségi település van, amelyekből a nyugati részen alig található. Egymás értékeinek, lakóhelyének, szokásainak megismerése erősítheti az összetartozás érzését. Többek közt „A mi megyénk, a mi világunk” című pályázat volt hivatott arra, hogy ezt elősegítse. A projektet Steindl Balázs, Esztergom egyik alpolgármestere vezette, ennek része a most bemutatott fotókiállítás is.

A kiállításra három kategóriában lehetett pályázni: Megyénk tájai, szépségei, értékei; Megyei életképek, középpontban az ember; Megyénk művészi szemszögből (professzionális fotósoknak). A zsűri tagjai neves megyei fotóművészek voltak: Dallos István, Juhász Attila és Szekeres János. 350 db pályamű érkezett 86 pályázótól, amelyből a zsűri 60 db fotót választott ki, hogy azt kiállításon is bemutathassuk. A kiállítás természetesen nem csak esztétikai és művészeti szempontokat helyez előtérbe, hanem ismeretek ad vármegyénkről és felkeltheti a turisztikai érdeklődést is.

A kiállítás megnyitója itt tekinthető meg:

 

A kiállítás 2023. november 5-ig látogatható az Esztergomi Vármúzeum Rondella Galériájában, hétfői napok kivételével 11:00-16:00 óra között. Ünnepi nyitva tartás: 2023. október 23. (hétfő) – nyitva, 2023. október 24. (kedd) – zárva, 2023. november 1. (szerda) – zárva. A kiállítás ingyenesen látogatható!

Mécses Éva Hilda művészettörténész

A kiállítás támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Együttműködési Alap, Miniszterelnökség, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Eurohíd Alapítvány, Veolia Zrt., Kaleidoszkóp Ház, Spori Print Vincze Nyomda

 

Az Artézi Csoport kiállítása

 

2023. szeptember 9-én nyílt meg a Rondella Galériában a budapesti Artézi Csoport kiállítása, az Eurohíd Alapítvány szervezésében. A kiállítást Sinkó István képzőművész, művészeti író nyitotta meg.

A budapesti Artézi Csoportot hét festőművész alakította: Bárány T. Rézia, Koppány Attila, Kovács Johanna, Láng Eszter, Laukó Pál, Németh Géza és Vörös Valéria. Néhányuk járt már Esztergomban csoportos kiállításon, így együtt azonban most először állítanak ki nálunk. Egymástól nagyon különböző stílusban alkotnak, ugyanakkor a sokszínűség az, ami annyira különlegessé teszi tárlatukat. A csoport vezetője Németh Géza festőművész így ír a csoportról: „Az evolúció belénk épített egyfajta félelmet a mástól, az újtól, hiszen az ismeretlen veszélyt jelenthet a közösségre. Ugyanakkor az új befogadása a túlélést biztosítja, mert egy változó világban új kihívások születnek és ezekre újszerűen kell válaszolni. E két dolog között billegünk mi emberek, de a művészeknek az a dolguk, hogy bátran vállalják és munkáikon keresztül megmutassák azokat az új elemeket, amiket a társadalom, a kultúra mozgásai szülnek meg.” 

Németh Géza rajztanárként és építészként diplomázott, majd magántervezőként folytatta pályafutását. A festészet mindig is fontos volt életében, ezen a vonalon került Amerikába, ahol több egyéni kiállítása nyílt, de Bécsben, Moszkvában és Rómában is bemutatkozott. Természetesen Magyarországon számtalan kiállítás résztvevője a mai napig. Amerikai kritikusai festészetét metafizikusnak nevezik és kiemelik azt a kettőséget, hogy hol mikroszkopikusan, hol makroszkopikusan közelíti meg a látványt. Most kiállított alkotásai festőkéssel, vastagon felhordott festékrétegekből állnak. Első látásra egy furcsa, képzeletbeli, ősi világba vezetnek minket. Kövek és kőszerűnek látszó monumentális alakok jelennek meg a képeken. Németh Géza súlyos alakjai a világ folytonosságát, a természettel való egységet tárják elénk. 

 

Bárány T.  Rézia sorozata kapukról szól. Az alkotó egy rövid idézettel egészítette ki azokat: "Kapuk a múltból, mögöttünk, kapuk előttünk, melyek mögött ragyogó fény vagy sötétség, vad, idegen táj fogad; átjárók, stációk, életünk lépcsői; küszöbök, melyeket át kell lépni vagy ugrani, de lehet, hogy meg kell mászni vagy alá kell merülni, hogy tovább jussunk, haladjunk a csúcs, vagy csak egy kisebb lépcső, a következő cél felé."  Kapui a sziklás, komor, kietlen tájat és az aranyló, fénylő eget kötik össze. Életünk kapuit szeretné megjeleníteni a festő, melyek közül választhatunk, hogy merre haladunk tovább.

 

Koppány Attila a  geometrikus formákra építette most kiállított műveit. Építészként nagyon közel áll hozzá a téma, az egyenes vonalak, formák, leegyszerűsített színek használata. Ezeket a formákat átlóban rendezte el a vásznakon, gyakorlatilag kibillenti őket statikus helyzetükből, ettől úgy érezzük, mintha a színtömbök mozognának a felületen. Ha hosszasan nézzük őket, úgy vélhetjük, hogy le tudnának csúszni a képről. Míg Bárány T. Rézia képein a táj mozdulatlan és a néző halad a kapukon át; úgy Koppány Attila képein a nézőnek kell egy helyben állni, hogy a kompozíció mozgásba lendüljön.

 

Kovács Johanna Tanulmányait a bukaresti Képzőművészeti Akadémia grafika szakán kezdte, majd a budapesti Iparművészeti Főiskolán szerzett könyvtervező művész diplomát. A Rondella Galériában kiállított térbeli munkáinak szereplői is a könyvek, vagyis a papírok. A papírok között azonban felbukkan néhány nyomtatott lap is, utalva arra, hogy a papír gondolatokat hordozhat, amit egyszer valaki leírt. Ettől kezdve ezek az alkotások nem pusztán valamilyen esztétikai élményt nyújtó képek, hanem üzenetek hordozói. 

 

Láng Eszter komplementer színekből, zöld és piros négyzetekből álló alkotásait hozta el hozzánk. Képeit nézve úgy vélhetjük, hogy a négyzeteknek rendje lenne, azoknak egymás mellett sorakozva kellene állnia. Azonban a rendet a művész felbontja, a színek csoportjait áthelyezi, amitől különböző módon megváltozik a kompozíciók egyensúlya. Kísérletek ezek a művek, játék a fényekkel és színekkel. Akár hatalmas kaleidoszkópok is lehetnének, mivel a négyzetek mozgást is kifejeznek, néhol megcsillannak, néhol árnyékba kerülnek.

 

Laukó Pál különleges technikával készíti a műveit, a festés mellett nyomtatást is alkalmaz a sok rétegből álló képek felületein. A technika különlegessége, hogy a művész kartonokra feszít ki fonalakat és azzal nyomtatja rá a grafikusnak tűnő elemeket. A kiállításra Laukó Pál mindig feltekerve küldi ezeket az alkotásokat, mint egy szőnyeget vagy falikárpitot, de valóban olyanok is. Visszatér rajtuk a szövött anyagok textúrája, a színek esetlegessége, a régi textilek kopásból adódó szépsége.

 

Vörös Valéria vegyes technikával alkotott képein a szürke és sötét színek mellett megjelenik valami nagyon fényes, ezüst vagy világos felület, ami felüdíti a képek hangulatát. Színei és formái nagyon finomak, jelzésszerűek. Álomszerű képeit a nézők fantáziájukkal egészíthetik ki, különféle benyomások alapján értelmezhetik.

A kiállítás 2023. október 1-ig tekinthető meg 11:00-16:00 óra között, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának Rondella Galériájában. A belépés ingyenes!

Mécses Éva Hilda művészettörténész

A kiállítás támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Együttműködési Alap, Miniszterelnökség, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Eurohíd Alapítvány, Veolia Zrt., Kaleidoszkóp Ház, Spori Print Vincze Nyomda