ESZTERGOM PÁLYÁZAT

2019. november 8-án nyílt meg az Eurohíd Alapítvány által szervezett idei Kaleidoszkóp pályázat kiállítása, melynek témája Esztergom városa volt. Mivel a kiállításra bárki pályázhatott, a kiállítási anyagot a professzionális művészek mellett amatőrök munkáiból válogattuk össze. A szakmai zsűri tagjai voltak: Balla András fotóművész és Baksai József festőművész (a Magyar Művészeti Akadémia tagjai), valamint Paál Anikó nyugalmazott irodalomtanár. A zsűri főként a pályázati anyagok tartalmára összpontosított, fontos volt a mély gondolatiság, valamint az alkotás egyedisége. 

A kiállítást dr. Péter Csaba, az Eurohíd Alapítvány alapító tagja nyitotta meg, majd átadta a díjakat és okleveleket. A tárlat megnyitását Bakai Márton hegedűművész játéka kísérte.

Az első helyezést a zsűri két ember között osztotta meg:

A Kaleidoszkóp-díj nyertese 2019-ben:

• Szabóné Tamás Mária – Alapok című képe.
• Az 50.000 Ft-os pénzdíjat Csizmadia Imre nyerte, Aqua II. (Küzdelem-emlék) című szobrával.

Elismerő oklevélben részesült:

• Adorján Attila – Szénrakodó című fényképe
• Árvay Zolta – Angyal Esztergom felett című festménye
• Sándor József Attila – Egy új világ kezdete című alkotása

Első helyezést ért el és Kaleidoszkóp-díjjal jutalmazta a zsűri Szabóné Tamás Mária: Alapok című képét. Az alkotás kiemelkedően mély gondolatiságon nyugszik. Amikor ránézünk, egyértelműen Esztergom bontakozik ki előttünk, mégis elvonatkoztat a megszokott látványtól, a Bazilika és a vár külső formájától. Az alkotáson megjelenő rózsaablak nem viszi el a kompozíciót, nem uralkodik a kép felett, hanem beleilleszkedik a részletek közé. A képen használt motívumkincs egyedi alkalmazása nagyon különleges, hangulatos képet tár elénk. Teljesen egyedi megfogalmazása Esztergomnak, mint vallási központnak és építészeti emlékeinek. A professzionális technikával megalkotott kép finom munkával készült. A művész a föld színeiből állította össze a kompozíciót, amely közelebb viszi a nézőt a természethez még akkor is, ha építészeti teret ábrázol.

Tamás Mária a Kaleidoszkóp-díjjal és a nyertes alkotással

Az 50.000 Ft-os pénzdíjat Csizmadia Imre nyerte, Aqua II. (Küzdelem-emlék) című szobrával. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Esztergom a víz városa. A Duna, a Garam és az Ipoly találkozik itt. Ugyanakkor a küzdelem-emlék című szobor emlékeztet minket arra, hogy a Duna folyó, mint természetes védvonal, mindig óvta a várost. 1683-ban Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly herceg érkeztek Esztergom felmentésére és álltak szemben Kara Musztafa török seregével. A hatalmas túlerőtől megijedtek a törökök, akik megpróbáltak az esztergomi oldalra húzódni a Duna-hídon, amit a felszabadító sereg ágyútűz alá vett. Az ágyúgolyó rongálta híd, a menekülő törökök tömege alatt leszakadt. A többség megpróbált átúszni a folyón, ám ez nem sikerült mindenkinek, a Duna megtelt roncsokkal és fuldoklókkal. A törökök hamarosan feladták a várat, Esztergom felszabadult az Oszmán uralom alól. Ez a történelmi esemény meghatározta nem csak Esztergom, de Magyarország további sorsát is.

Oklevéllel jutalmazott alkotók

Adorján Attila – Szénrakodó című fényképe egy olyan épületnél készült, amely kedvelt helyszíne a Duna-parti sétáknak. A szénrakodó 1927. óta működött Esztergomban és funkciója az volt, hogy a dorogi szénbányák által kitermelt szénport folyami uszályokra továbbítsa. A betonalapokon nyugvó acélszerkezet majdnem 6 kilométeres kötélpályával volt összeköttetésben a szénbánya osztályozó egységével, ezen a pályán érkeztek a szénporral megrakott csillék a Duna partjához. A hajókra rakott szenet főként a csepeli erőműbe, illetve a fővárosi ipari létesítményekbe szállították. 1970-ig működött. Attila képén az elhagyott csónak és a szénrakodó magánya alkot egységet a tájban. Különös választás, amikor éppen ezzel az épülettel szimbolizálja az alkotó Esztergomot, azonban a szénrakodó monumentalitása éppen a Bazilika nagyságára emlékeztethet minket. 

Árvay Zolta – Angyal Esztergom felett című festménye egészen kicsi kép. Kicsi, mégis nagyon erősen megjeleníti Esztergom fényét, vallási hatalmát, a Bazilika felett lebegő angyallal. A festő nem törekedett a Bazilika realista ábrázolására, csak jelképesen ábrázolja, megdönti az épületet. Bizony, Esztergom is megdőlt a nehéz idők súlya alatt, de valahogy mindig vigyáztak rá az égiek. Megmaradt nekünk a vára és néhány fontos történelmi épülete, a Víziváros ódon utcácskái, házai. Sok minden odaveszett, sok minden eltűnt, mégis itt lebeg benne a történelem, itt lebegnek elődeink szellemei, akár a képen az angyal. Reméljük, hogy most is vigyáznak ránk és örömmel veszik, hogy ennyi művész fogalmazta meg érzéseit képben, szóban és zenében.

Sándor József Attila – Egy új világ kezdete című alkotása Szent István államalapító királyunk korába repít vissza minket. Közvetlenül megkoronázása után verette államunk első pénzérméit, az ezüst dénárokat. A dénárok egyik oldalán a zászló és a királyi lándzsa, a másik oldalán egy templom volt látható. István pénzérméit minden bizonnyal Esztergomban vagy Székesfehérváron verték. Fontos jelképe az államalapításnak, Magyarország kereszténnyé válásának.

A kiállítás 2019. december 1-ig tekinthető meg 11:00-16:00 óra között, hétfői napok kivételével.
A belépés ingyenes!


Támogatók: Esztergom Város, Eurohíd Alapítvány, Kaleidoszkóp Ház, Nemzeti Kulturális Alap, Solva Glass

A kiállítás szervezője és rendezője: Mécses Éva Hilda művészettörténész
Fotók: Mécses Éva Hilda és Madarász-Gép Sarolta