A 125 éves Mária Valéria híd pályázat kiállítása

 

Az Eurohíd Alapítvány 2016-os pályázatának témáját, az idén 125 éves Mária Valéria híd adta. A 2015 decemberében megfogalmazott pályázati kiírásban felhívást intézett az alapítvány a művészekhez és az alkotó közönséghez egyaránt, hogy készítsenek műveket a Mária Valéria híd; a Duna, mint határfolyó által elválasztott embereket újra összekapcsoló híd; az európaiak közösségét szimbolizáló, a határok felett átívelő híd; valamint Advent lévén, az emberek és a Teremtő közötti kapcsolatot kifejező várakozás hídja témájában és ihletésében. A pályázat összművészeti jellegénél fogva, bármilyen művészeti ágban részt vehettek a pályázók a megmérettetésen, így a képzőművészeti- és irodalmi alkotásokon túl, zenei- és filmanyag is érkezett hozzánk. A pályázatot szakmai bizottság bírálta el: Kontsek Ildikó művészettörténész, a Keresztény Múzeum igazgatója; Paál Anikó irodalmár; valamint Vida Judit iparművész.

dr. Péter Csaba és Paál Anikó

A kiállítás 2016. november 11-én nyílt meg, beszédet mondott Paál Anikó. A nyertest dr. Péter Csaba köszöntötte, az Eurohíd Alapítvány alapítójának képviselőjeként. A kiállítás 2016. november 12-től látható a MNM Esztergomi Vármúzeumában, egészen 2016. november 27-ig. (Látogatható 11:00-16:00 óra között, hétfői napok kivételével.) Ez idő alatt lehetőség van az oda látogató érdeklődőknek arra, hogy közönségszavazatot adjanak le. A közönségszavazat nyertese egy névre szóló plakettet fog kapni az Eurohíd Alapítvány és a Solva Glass Kft. támogatásával.

A megnyitón készült videó: 

Az idei évben Temesi Attila: „250 éves Mária Valéria híd” című képe nyerte el a 40.000 Ft-os fődíjat. A zsűrinek nehéz dolga volt a döntésben, így az alkotásokban rejlő eszmeiséget, egyedi ötletet díjazták elsősorban. Temesi Attila képe, mely a kiszáradt Dunát ábrázolja, háttérben az öreg híddal, első látásra meghökkentő ugyan, de mély mondanivalót takar. Megfeneklett hajó, autóroncs, eldobott sörösüveg ... Egy elhagyatott, lerombolt város képét vetíti előre a festmény, amelyre már rég nem tekint le az Isten. Minden elveszett, de a híd még áll, szilárdan, rendíthetetlenül.

Temesi Attila: "250 éves Mária Valéria híd"

Kosmály Gabriel képsorozata is igen megfogta a bírálókat. A három képből álló sorozat minden képén a híd választja ketté a képteret. Eget és földet kapcsol össze a híd, mely néhol több dimenzióban is megjelenik. Az egyiken viharfelhők kerekednek felette, másutt egy élénkpiros siklóernyős és madarak keringenek a végtelenben. Nincs jelen és nincs jövő a képeken, csak a végtelen és benne áll a híd.

Kosmály Gabriel: A híd 1-3.

A fotók közül dr. Tóta Krisztián alkotása emelkedik ki, melynek címe Angyali-démoni harc. A fotót tükrözéssel tette a fotós teljesen egyedivé. Ha jól megfigyeljük, a középen álló fából a felső részen egy égbe törő emberi alak bontakozik ki, egy angyal. Az alsó részen egy kétszarvú alakot láthatunk, egy fekete színű Démont. A fa testesíti meg a kapcsolatot az ég és a föld között, benne a két alak közti feszültség teszi nagyon érdekessé a fotót.

dr. Tóta Krisztián: Angyali-démoni harc

Nagyon szép alkotást adott be Adorján Attila is, amely egy fotografika. A híd szemből látható és a fénybe vezet. A híd elején állunk, de nem tudhatjuk, hogy mi van a végén. A felettünk szálló madarak kapcsolatot teremtenek az éggel, dinamizmust visznek az álló tájba, az álló időbe.

Adorján Attila: Híd a napba - út a fénybe

Azonban nem csak olyan alkotások érkeztek a pályázatra, melyek hidat ábrázolnak. A két ember közti híd témáját választotta Szuharevszki Mihály, aki a ké ember közti kapcsolat hídját egy virágzó és zöldellő faként ábrázolta, mely újra és újra, ciklikusan megújul, növekszik, a természet törvényei szerint.

"A szent szerelem, Isten szeretetében oldódik fel. A művész lebegő trianguláris hídon ábrázolja a legerősebb köteléket, a hitet. Illatosan az értésünkre adja, a természetben való létezés kellemét. Apró élőlények és virágok bujaságával szemben a megtartóerejű színtelenbe rajzolt fa színeivel és már-már hangjaival csak tanítani szeretne. Tanít minket a híd értelméről, szépségéről, kellemes bájáról. Szuharevszki Misha sorozatait nagyon kedvelem, különben, Őt is. Főleg, amikor alkot."

Kalitkás Nő

Szuharevszki Mihály: Fratello Sole, Sorello Luna

Mécses Éva Hilda a múltba tekint vissza, a hidat a múlt és jelen összekötőjeként, a két ember közti igaz kapcsolat szimbólumaként értelmezi. Biztosan mindenkiben nosztalgiát ébreszt, eszébe jut egy régi családi kép, mely hidat képez ember és ember között, múltunk és jelenünk között.

 

"ÁLLANDÓSÁG. A Mária Valéria hidat lerombolták 1944-ben, az emberek pedig maradtak. Maradtak szülőföldjükön. Régi barátságok, rokoni szálak szakadtak szét, hogy 2001-ben a híd felépítésével sorsuk ismét összefonódjon.

A Mária Valéria híd múltunk és jelenünk összekötője, az emberi kapcsolatok őrzője. Ha az emberek közti kapcsolatban szakadék jön létre, mindig szükség van egy hídra. Két ember közötti híd erősebb lehet az acélból épített hídnál. Így van ez akkor is, amikor magyarságunkra, a Felvidéken maradt magyarokra gondolunk. Ha úgy érezzük nincs híd közöttünk, kezdjük el felépíteni. A Mária Valéria híd felépült, építsünk a lelkünkben is hidat, egymáshoz …"

Mécses Éva Hilda: Állandóság

Fikner Piroska két egymással összefüggő alkotással készült, az egyik egy festmény, a másik pedig egy hozzá tartozó videóanyag. A festmény színes, dinamikus, mozgalmas, mindent ábrázol egyszerre, ami Esztergom városában központi szerepű. Az egyházi építmények sugárzó pontok, mint maga a nap. A város felett angyalok hozzák az égből érkező hidat, Isten küldi a városunknak, hogy összekösse a Duna két partját.

A Híd-emlék című film:

Fikner Piroska: És eljött a hajnal

Merényi Margit Valéria táblaképe az Adventhez is kapocslódik, Jézus születése áll a középpontban, a hatalmas aranykereszt köt minket össze Istennel. Nagyon jól illik a kép Esztergom szellemiségéhez, Magyarország egyik  vallási központjához.

Merényi Margit Valéria: Ünnep

Adamikné Szendrő Katalin festménye a sötét-világos kontrasztra épül. A hídon megjelenő címer lényeges eleme a hídnak, mely Magyarország egységére hívja fel a figyelmet.

Adamikné Szendrő Katalin: Alkonyat

Merényi Margit Valéria Igazán egyedi ötletet hozott Bozsó András, mely egy többdimenziós kép. Két nézetből láthatjuk Esztergomot, híddal és híd nélkül.

Bozsó András: Hidden

Erdős Klára Katalin táskája hihetetlenül kreatív és páratlan darab. A táska két oldala a Duna két partja a zászlók színeivel, középen a híd, sőt még a Duna is hullámzik alatta. Kissné Király Piroska gobelinje azért kiemelkedő, mert nem egy kész mintát varr ki, hanem fotó alapján készíti ezeket az időigényes kézimunkákat.

Minden pályázónak gratulálunk az alkotásához és köszönjük, hogy megtisztelt minket munkájával! 

Eurohíd Alapítvány


Paál Anikó köszöntője:

"Hölgyeim és uraim,

Szeretettel és tisztelettel köszöntöm önöket az Eurohíd Alapítvány 125 éves a Mária Valéria híd c. pályázatának díjátadóján és a pályázati munkák kiállításán. Külön szeretném hangsúlyozni, mennyire tisztelem azokat, akik pályamunkát nyújtottak be, hiszen ha körülnézünk, láthatjuk, milyen igényes munkák készültek, és milyen sokféle módon közelítették meg a pályázók a pályázat kiírásában megfogalmazott gondolatot. A híd, a határfolyó felett országokat, népeket, embereket összekötő híd külön jelentőséget és jelentést is kapott: a pályázat kiírásakor advent lévén, az emberek és a Teremtő közti kapcsolatot kifejező várakozás hídja volt a téma. Ezt lenyűgöző sokszínűséggel és kreativitással fogalmazták meg az alkotók.

Kosmály Gábriel három képből álló képsorán a hidat három különböző módon jeleníti meg, eget és földet kapcsol össze a híd, amelynek több szempontú ábrázolása jelenik meg a képeken.

A fotók között több említésre méltó alkotás van, leginkább talán dr Tóta Krisztián Angyali-démoni harc c pályaműve. A tükrözéssel egy angyal és egy démon alakja látható a fában, amely az ég és föld közti kapcsolatot testesíti meg. Adorján Attila Híd a napba, út a fénybe c fotografikáján a szemből látható híd a fénybe vezet minket, a képen a szálló madarak pedig a mozgást, a dinamizmust, a valahová való megérkezés lehetőségét is jelentik. Egyedi ötlet Bozsó András Hidden című több dimenziós, két nézetből érzékelhető képe. Ha elhaladunk előtte, a híddal és a híd nélkül is láthatjuk Esztergomot.

Az irodalmi pályázatok sokszínűsége is impozáns: olvashatunk rövid, nagyon személyes vallomást Forgács Pétertől (A híd), a híd és egy ember életútja kapcsán a XX. század történelme jelenik meg Kiss Györgyi Erzsébet A találkozás c elbeszélésében (ő több eszközzel, rajzzal és fényképpel is megfogalmazta a témát), de ballada-szerű történet is született Ács Ibolyától (A kis Mária Valéria története), és természetesen íródtak versek, egy versciklus is.

A sokszínűség abban is érzékelhető, hogy film (Fikner Piroska alkotása), zenei anyag és tárgyak (pl egy gyönyörű táska) is vannak a benyújtott művek között, ugyanakkor a kísérletezés, a különböző technikák (gobelin, cérnakép, montázs) kipróbálása is mutatja, milyen inspiráló volt a téma. Olyan alkotások is érkeztek, amelyek nem a hidat, hanem a jelképet, két ember, a múlt és a jövő, vagy Esztergom és a hit közötti kapcsot fogalmazzák meg, mint Mécses Éva Hilda, Szuharevszki Mihály és Fikner Piroska alkotása.

A fődíjat idén Temesi Attila 250 éves Mária Valéria híd c alkotása nyerte el. A kép disztópia, egy olyan jövő lehetőségét mutatja meg, amelyet nem várunk, de lehetséges, hogy bekövetkezik. Kiszáradhat a Duna, és hajóroncs, felborult autó, eldobott üveg jelenthetik az emberi civilizáció emlékét. A három távolodó alak talán már egy másik kultúrát képvisel, de semmi nem zárult még le, nem dőlt el véglegesen. A híd talán még áll, csak ködbe, párába veszik a vége, talán már megint csak emléke a régi hídnak, mint ahogy a Bazilika is ott ködlik mögötte – talán még áll, talán csak szeretnénk, hogy 125 év múlva is ott álljon. Remény és kétségbeesés, hit és félelem egyszerre van jelen ebben a műben A zsűri döntésével egyszerre akarta elismerni az egyedi megközelítési módot, az impulzív megfogalmazást és a gondolatokat ébresztő, inspiráló tartalmat.

 Mindannyian mélyen kötődünk a hídhoz, a valóságoshoz és a jelképeshez is, és szeretnénk, ha sokáig, nagyon sokáig ott állna, és összekötne embereket, országokat, a földet és az eget."

Képek a megnyitóról:

Fotók: Mécses Éva Hilda