DONORART - Dezséry Dorottya és Szük Norbert kiállításának megnyitója az Esztergomi Vármúzeumban

 

2016. október 7-én nyílt meg a Rondella Galériát működtető Eurohíd Alapítvány legújabb kiállítása a MNM Esztergomi Vármúzeumának Kis-Román Palotájában. A DONORART csoport, vagyis Szük Norbert festőművész és Dezséry Dorottya fotóművész munkáit Bali ihlette, ahol sok éven keresztül alkottak. A művészházaspár Balin ismerkedett még és házasodott össze. A DONORART név nevük kezdőbetűiből áll össze, ám ennél sokkal többet jelent. Művészetükön keresztül szeretnék átadni a közönségnek azokat a csodálatos dolgokat, amit együtt átéltek; élményeiket, benyomásaikat, gondolataikat Baliról és Indonézia számunkra meseszerű világáról. Szük Norbert évek óta segíti az Eurohíd Alapítvány munkáját és gazdagítja Esztergom művészeti életét, a Kaleidoszkóp Házban és a Reanimatio program keretein belül festészeti projekteket valósított meg, illetve több csoportos kiállításon is részt vett már a Rondella Galériában. Eljött az ideje, hogy művészetével önálló kiállításon is bemutatkozhasson városunkban. Az Eurohíd Alapítvány számára a Vármúzeum két termet biztosított, ahol a kiállítást megrendezhettük, így a két művész képeit külön térbe tudtuk elhelyezni.

Wening Esthyprobo Fatandari indonéz nagykövet asszony a művészházaspárral és gyermekükkel

A megjelent vendégeket elsőként Rezi-Kató Gábor, a Vármúzeum igazgatója köszöntötte. A kiállítás megnyitóján tiszteletét tette Wening Esthyprobo Fatandari indonéz nagykövet asszony, valamint a Budapesti Indonéz Nagykövetség munkatársai, akik indonéz ételbemutatóval, gamelán zenével és táncosokkal készültek az alkalomra. Mint azt a nagykövet asszony elmondta, nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy a művészházaspár Indonézia kultúráját népszerűsíti Magyarországon. Esztergom polgármestere, Romanek Etelka is elfogadta az Eurohíd Alapítvány meghívását az eseményre, beszédében kiemelte a nemzetközi művészeti kapcsolatok fontosságát, valamint Esztergom kulturális szerepét. A polgármester asszony az elmúlt héten tiszteletét tette az alapítvány által működtetett Reanimatio Házban is, ahol megtekintette PERIFÉRIA című kortárs művészeti tárlatunkat. Romanek Etelka biztosított minket arról, hogy szívügyének tekinti Esztergom művészeti- és kulturális életét, annak támogatását.

Esztergom polgármestere, Romanek Etelka is köszöntötte a vendégeket

Az ünnepélyes megnyitó egy művészeti performansszal ért véget, Boldog Vince és Csodálatos Szárnyasdoboz street art művészek jóvoltából, akik Ras Muhamad Ra. zenéjére készítettek el három fekete-fehér alkotást, amelyeket a megnyitó díszvendégei kaptak ajándékba.  A Kaleidoszkóp Házban láthatók további darabok Szük Norbert munkáiból, ahol a művészeti performansz a kiállításmegnyitó után még folytatódott, a First Aid 4 Souls zenéjére. A kiállítások és performanszok létrejöttét és az alapítványt esztergomi cégek is támogatták: a Grantek Kft. és a tulajdonos Horváth család alapanyagokkal, valamint a Solva Glass Kft. munkájával.

Boldog Vince és Csodálatos Szárnyasdoboz street art művészek az indonéz nagykövettel

Dezséry Dorottya és Szük Norbert munkái 2016. október 30-ig láthatók az Esztergomi Vármúzeumban és a Kaleidoszkóp Házban.

Szöveg, plakát és fotók: Mécses Éva Hilda, művészettörténész


A megnyitón készült filmért köszönet a KissFilm-Stúdiónak, a fordításért Páldi Zoltánnak:

A megnyitó további képei:

Egy októberi plakátról ...

Igaz, a Rondella Galéria információs oldalaként indítottuk el ezt a blogot, azonban a művészet témája kifogyhatatlan, ennek okán ezentúl több gondolatot szeretnénk megosztani az érdeklődőkkel, a Rondella Galériához, a Kaleidoszkóp Házhoz, illetve az azokat működtető Eurohíd Alapítványhoz kapcsolódóan.

Sokan kérdeztek a Kaleidoszkóp Ház októberi plakátjával kapcsolatban, hogy kit ábrázol a plakát és miért éppen őt választottam plakátom témájaként? Előre le kell szegeznem, a plakáttal nem szerettem volna politizálni, annál inkább megemlékezni 1956-ról, a forradalom 60. évfordulóján.

A képen látható lány Szeles Erika Kornélia, aki a forradalom egyik áldozata volt. A fényképet egy dán fotós, Vagn Hansen készítette. A dán fotóriporter 1956-os képeit a Magyar Nemzeti Múzeum állította ki 2008-ban, köztük ezt a csodálatos felvételt is. Az akkor 15 éves Szeles Erika mosolyogva állt modellt a fotósnak, egy orosz géppisztollyal a kezében. A forradalom alatt készült sorozatból ez a kép vált nagyon ismertté, melyről egy bátor és elszánt lány tekint vissza ránk. A kép az egyik legnépszerűbb dán magazin, a Billed Bladet címlapfotójaként járta be a világot.

Vagn Hansen fotóriporter így emlékezett vissza: "Véletlenül sikerült egy olyan képet csinálnom, amely bejárta a világot és a forradalom jelképévé vált. Megláttam egy komoly tekintetű, szép lányt [...] zubbonyban, orosz géppisztollyal a vállán, akit rávettem, hogy néhány képet készíthessek róla."

A fényképész és Erika beszélgettek is egymással, valószínűleg Erika tudott valamennyit dánul. A lány az 1940-es évek végén három hónapot Dániában töltött, a Red Barnet nevű egyesületnél, amely a háború után elszegényedett országokban élő gyermekeket karolt fel.

 

A forradalmi fotó 2006-ban került ismét középpontba, amikor Henning Schultz földrajzkutató felkereste a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárát azzal a céllal, hogy a képen látható lány történetét kiderítse. 

Dániában a magyar forradalom híre erős érzelmeket váltott ki az emberekből, három hét alatt több millió koronát gyűjtöttek össze a magyar emberekkel együttérző dánok. Schultz 15 éves volt 1956-ban, amikor diákként lelkesedett a magyar forradalomért.  A Billed Bladet 1956. november 13-i számának címlapfotója,  amelyen Erika szerepelt, különösen nagy hatást tett Henning Schultzra és diáktársaira: „Mindannyian megszerettük őt, azt gondoltuk nagyon erős, bátor és csinos.” 

Az akkor megjelent lapokat a fiú eltette emlékül, majd 2006-ban, a forradalom 50. évfordulóján döntött úgy, hogy Erika keresésére indul. Az újság képaláírásán szerepelt az Erika név, de többet nem lehetett tudni a vattakabátos, bátor lányról. Schultz eleinte az interneten próbálta keresni a lányt, de nem hozott sikert, így Magyarországra utazott további információkat felkutatni. A múzeumi fényképtár olyan információval nem szolgált számára, amely a lány felkutatásában segíthetett, azonban az újságot két másik korabeli számmal egyetemben, a fényképtárnak adományozta. Miután hazatért Dániába, felvette a kapcsolatot a kép fotósával, Vagn Hansennel.

Vagn Hansen fotói közül a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménygyarapítás céljából szeretett volna párat megvásárolni, azonban magas áruk miatt nem volt rá lehetőség. Schultz több alapítványnál járt közben, majd 2008-ban az Axel Pitzner Fonden és a Velux Fonden adományozott akkora összeget, amiből az adásvétel létrejöhetett. Vagn Hansen ragaszkodott ahhoz, hogy a múzeumba kerülő képeket saját maga válassza ki, majd az eredeti negatívokról az egyik legkiválóbb koppenhágai fotólaboratóriumban, az ő jelenlétében készüljenek nagyítások. A 12db szignált papírképet 2008-ban Henning Schultz adta át a múzeumnak.

Visszatérve Erika történetére, Schultz Magyarországon semmilyen nyomot nem talált, azonban rátalált egy 1981-ben megjelent Berlingske Tidende cikkre, mely Árki József Dániába menekült 56-os adatait dolgozta fel. Ezek szerint Erika vele együtt tanult szakácsnak és egy 3-4 évvel idősebb barátja révén került a forradalmárok közé. Erika a Béke Hotelben dolgozott szakácstanulóként, majd 1956 novemberében beállt a Vöröskereszthez sebesülteket menteni.

Egy 2008-as újságcikk alapján egy hölgy is ráismert Erikára, akivel a Köztársaság tér 4. szám alatt lévő Fővárosi Általános Leányiskolában tanult 1955-ig. "Nagyon ellentmondásos személyiség volt. Nagyon agilis, kifejezetten mozgalmi ember, de a magánéletét nagyon őrizte. Annak ellenére, hogy mindenben benne volt, kicsit mindig kilógott a sorból. Az osztályból nem hívott meg magukhoz senkit. Nem volt testvére, s úgy emlékszem, az édesanyja egyedül nevelte őt". Visszaemlékezései szerint 1952-1953 körül úttörővasutas volt, majd a Béke Szállóba ment dolgozni.

A 2008-as kiállításon Dr. Almerigo Fonda közgazdász ismerte fel a lányt, aki revizorként dolgozott a Béke Szállóban és egy néptánccsoportba járt Erikával. Csendes, mosolygós lányként emlékezett vissza rá.

A kedves lányt vöröskeresztes nővérként, fehér köpenyben érte halálos lövés. Erika a VII. kerületi Péterfy Sándor utcai Kórházban halt meg. “Felejthetetlen egyetlen drága kicsi lányom Erikám, 1941. I. 6. – 1956. XI. 7.” – ennyi áll Szeles Erika Kornélia sírján ...

 

Mécses Éva Hilda, művészettörténész

Vagn Hansen néhány 1956-os fotója:

 

Felhasznált irodalom:

• Dán fotók az 1956-os forradalomról - Múlt-kor Történelmi Magazin, 2008. október 29.
• Jalsovszky Katalin: Vagn Hansen dán fotóriporter felvételei az 1956-os forradalomról - Fotóművészet, 2008/3. LI. évf. 3. sz.
• Vagn Hansen Billed Bladet 1956/11. - Mai Manó Ház, 2012. október 23.

PERIFÉRIA - Kortárs Művészeti Kiállítás és Vásár

PERIFÉRIA – Egy kiállítás széljegyzete …

2016. augusztus 26-án nyitotta meg az Eurohíd Alapítvány a Rondella Galériában a Kortárs Művészeti Alkotások Vásárát. A kiállítás- és vásár két napja alatt, 200-nál több látogató volt kíváncsi az alkotásokra, ezért bátran kijelenthetjük, a kortárs művészetnek helye van Esztergomban, helye van a mai társadalomban. Mivel gazdag kiállítási anyag gyűlt össze a két napos rendezvényre, ezért úgy gondoltuk, a munkák bemutatása további érdeklődőkre számíthat. Ezért jött létre PERIFÉRIA elnevezésű kiállításunk, immár új helyen, a Reanimatio Házban. A Reanimatio Házat 2014-ben azzal a céllal hoztuk létre, hogy elindítsunk egy közösségépítő programot, melynek erejét a művészet adja. Nem is találhattunk volna jobb helyet arra, hogy az összegyűlt alkotásokat egy helyen, figyelemfelkeltő módon tudjuk kiállítani.

Már a kiállítás címe is figyelemfelkeltő: PERIFÉRIA. Mindenki által ismert dolog, hogy a kortárs művészet az utóbbi időben perifériára került. A képzőművészet sem a médiában, sem a hétköznapi életünkben nem kap elég nagy figyelmet. Az emberek többsége, ha azt hallja kortárs művészet, rögtön valami megérthetetlen, feldolgozhatatlan, absztrakt alkotásra gondol. Azonban ezek az alkotások nem függetlenek sem a társadalomtól, sem a világtól, amiben mindannyian élünk. Sosem érthetőbb valami, mint a kortárs művészet, hiszen éppen arra reflektál, amire mi is, minden egyes percünkben. Gondolataink érzéseket keltenek bennünk, amit különféle formában fejezünk ki. Van, aki elmondja; van, aki leírja; van, aki képzőművészeti alkotás formájában fejezi ki azokat. Az emberek tudomásul veszik, hogy vannak kortárs alkotók, olyan kortárs művészek, akik mindennapi életünkre reflektálnak, mégsem próbálnak nyitni feléjük. Sok érdekes dolgot meg lehet tudni az alkotóktól, lehetőség van velük személyes találkozókra kiállításmegnyitókon, workshop-okon, művésztelepeken, mint ez is itt. Bepillantást lehet nyerni alkotói folyamatokba; meg lehet tudni milyen inspiráció ihlette a műveket; milyen körülmények között jöttek létre; sőt a Reanimatio Házban rendszeresen lehetőség van művészeti projektekben dolgozni, vezető művészek irányítása alatt.

Szomorú tényként kezeltük, hogy a Rondella Galériában tartott vásár alatt egyetlen kép sem kelt el. Ez természetesen nem a kiállítás kudarca, hiszen sokan megnézték, de valamiért senki nem érezte úgy, hogy haza szeretné vinni a képeket az otthonába. Piacot szeretnénk teremteni ezeknek az alkotásoknak úgy, hogy párbeszédet, kölcsönös együttműködést hozunk létre alkotó és a közönség között, vásárló és vásárló között, amely művészetkedvelő közösségként működik. Ha a közönség nyitottá válik az alkotók felé, akkor szeretné látni az alkotásokat saját környezetében is, megértve, egyúttal magáénak érezve azokat. Azt szeretnénk elérni, hogy a művészeket ne csak alapítványok segítsék munkájukban, hanem a közönség is. Ha vásárlással segítik a művészeket, ösztönzik őket az alkotásra, lehetőséget teremtenek a munkájuk további folytatására, hogy még újabb kiállítások, workshop-ok, vásárok jöhessenek létre.

Az ide látogató vendégek a PERIFÉRIA kiállításon csak földön heverő képeket látnak. Padlóra került a művészet, ahogy a padlón vannak az általa létrehozott szellemi és művészeti termékek. Felmerül a kérdés, helyes ez így? Ezeknek az alkotásoknak a padlón van a helye és nem a falakon??? Közösségépítés a célunk, a művészeknek és a közösségnek együtt kell feltenni ezeket a képeket a falakra, hogy azok magasba emelkedjenek és elnyerjék méltó helyüket.

A kiállítás és vásár 2016. október 21-ig látogatható a Reanimatio Házban, telefonos bejelentkezéssel. Telefonszám: 06-30-377-08-91 (Horváthné Gép Katalin)
A kiállítás anyaga blogunkban megtekinthető:
http://rondellagaleria.blogspot.hu/2016/08/kortars-muveszeti-alkotasok-vasara.html

Mécses Éva Hilda, művészettörténész

 

Kortárs Művészeti Alkotások Vására - Összefoglaló

2016. augusztus 26-án nyitotta meg az Eurohíd Alapítvány a Kortárs Művészeti Alkotások Vásárát. A kiállítást Rezi-Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának igazgatója nyitotta meg. A rendezvényt első alkalommal tartottuk meg a Rondella Galériában azzal a céllal, hogy az alapítványunknak helyet adó Vármúzeumot segítsük a kiállításon befolyó bevétellel. A kiállítással egybekötött vásár két napos volt, az Esztör Napok egyik alrendezvényeként. Célunk az, hogy ezt a vásárt minden évben megrendezhessük és tovább vigyük a következő esztendőkre is. 

A rendezvényt  két nap alatt több, mint 200 látogató tekintette meg, amely azt mutatja, hogy a kortárs képzőművészetnek helye van a múzeumban és Esztergomban. Nagy megtiszteltetésnek tekintjük, hogy Rezi-Kató Gábor a munkánkat ilyen mértékben segíti és folyamatosan lehetőséget biztosít kiállítások rendezésére. Ezen kívül köszönet illeti a művészeket, akik nélkül ez a friss, fiatalos, lendületes kiállítás sosem jöhetett volna létre.

Kiállítók: Adorján Attila, Andráskó Péter, Csányi Barbara, Debreceni Nelli, ef.Zámbó István, Gazdag Ágnes, Herbert Anikó, Kaci Simon, Kosmály Gabriel, Kovács Róbert, Sóvári Melinda, Szabó Cseke Mózes, Szabó Keve Zámor, Szabó Zoltán Sándor, Szigeti Bernadett, Szuharevszki Mihály, Szunyoghy Viktória, Szük Norbert, Tamási Péter, Tatai Anita, Városi Gabriella

A kiállítás másik célja természetesen az, hogy lehetőséget adjunk kortárs művészeknek a bemutatkozásra. A kiállításon számos esztergomi és Esztergomhoz kötődő művész mutatta be munkáit. Mivel egy csodálatosan gazdag anyag gyűlt össze, ezért a munkák egy másik kiállításra kerülnek majd, melynek címe Periféria lesz. Szintén vásárral egybekötött rendezvényként fogjuk megtartani, az Eurohíd Alapítvány által működtetett Reanimatio Házban. 

Még egyszer köszönjük mindenkinek a segítséget és a részvételt!

Fotók, plakát és szöveg: Mécses Éva Hilda, művészettörténész

Videónk a megnyitóról:

 

Képek a megnyitóról: