KUBÓ ÉVA: FRAKTÚRÁK

Kubó Éva képzőművész kiállítását nyitotta meg az Eurohíd Alapítvány 2023. március 4-én a Kapcsolatok Házában.

Kubó Éva a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát textil szakosként végezte el, majd a Magyar Iparművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, szintén textil szakon szerzett diplomát 1983-ban. Második diplomáját ugyanott kapta meg, de már tanár szakon, ami meghatározta további életútját is. Kezdetben tervezőként dolgozott textilgyárban, de a rendszerváltás ipari leépítése a tanári pálya felé sodorta, amit azóta sem bánt meg, hiszen pályafutása alatt sok ismerettel gazdagította diákjait és ő maga is új területeket ismert meg. Tanított nyomdaipari szakközépiskolában és a Modell Divatiskolában is, többféle tantárgyat. Ismereteit a textil- és nyomdaipar területén mélyítette el, amely jól látszik a kiállításon bemutatott alkotásokon is. A tipográfia, a betűk használata, a szitanyomás éppen annyira jellemző, mint a textilek felhasználása, különféle lenyomataik beépítése a művekbe.

Megítélés kérdése, hogy Kubó Éva munkáit festményeknek vagy iparművészeti tárgyaknak tekintjük. Nagyon hangsúlyos jellemzőjük a festészet, a színek harmonikus használata, ugyanakkor nem mehetünk el a technikai sokféleség mellett, amelyeket alkalmaz. Plasztikusan kialakított képein sokféle anyag és felhasználási mód figyelhető meg. Nagyon érdekes Leonardóhoz kapcsolható képe, amelyen kis textilháromszögeken Leonardo nyomatok láthatók, azokat felhajtva pedig egy festmény bontakozik ki, amelyet kézírásai kereteznek. A textilt megfigyelhetjük több munkán is, mint a térbeli kialakítás eszközét, de számos helyen textilmintázatok is láthatók a műveken. Nagyon szép részletekkel kidolgozott, precízen elkészített munkák ezek, melyek plasztikusságuk miatt, különféle megvilágításban teljesen más arcukat mutatják.

Ne gondoljuk azt, hogy ezek a képek nonfiguratív művek. Nagyon is felfedezhető bennük a táj, a növényzet, a víz, az ég és a nap fényei, a természet szeretete.  Távolabbról szemlélve kirajzolódik a tájkép, halvány utalásokkal, visszafogott színekkel tárja elénk az alkotó, ránk bízva a szabad asszociációt. Gondolkodásra késztet, egyben megnyugtat a látvány. Ezért ajánlom figyelmükbe Kubó Éva képzőművész kiállítását, ha szeretnének elmélyülni, kilépni egy kicsit a mindennapok rohanásából.

A kiállítás megnyitója alkalmából Kubó Éva beszélt műveiről:

A kiállítás megtekinthető: 2023. március 5-26., 11:00-16:00 (hétfői napok kivételével). A belépés ingyenes!

Mécses Éva Hilda művészettörténész

A kiállítás támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Együttműködési Alap, Miniszterelnökség, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Eurohíd Alapítvány, Kaleidoszkóp Ház, Spori Print Vincze Nyomda

 

 

 

JANKOVICS JÁNOS LÁSZLÓ, MAGYAR JÁNOS ÉS TÓTH DÁVID: ÖRMÖHÍR

 

Az Eurohíd Alapítvány 2023. március 1-jén nyitotta legújabb kiállítását az Esztergomi Vármúzeum nagytermében.

Jankovics János László, Magyar János festőművészek és Tóth Dávid szobrászművész kiállítását nyitotta meg az Eurohíd Alapítvány a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumában, Örömhír címmel. Az evangéliumi témájú kiállítás felkészülést jelenthet Húsvétra a múzeumba látogató közönség számára. A tárlat ma is értelmezhető, modern felfogásban készült alkotásokon keresztül mutatja be az evangéliumok üzenetét.

A kiállítást Csepregi Róbert szemináriumi prefektus nyitotta meg, melyet online tekinthetnek meg:

Jankovics János László, az idén 80 esztendős neoszimbolista  festőművész a Dunakanyar egyik festője. Verőcén él és dolgozik. Alapítója és elnöke volt a Verőcei Műhely Művészeti Egyesületnek. 1997-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja. Több csoportos kiállításon bemutatkozott már Esztergomban, de volt már önálló kiállítása a Kaleidoszkóp Házban Képszonettek címmel, akkor pasztellképeiből láthattak a nézők egy válogatást. A tavalyi évben egy kisebb kamarakiállítást rendeztünk számára a Kapcsolatok Házában, Átváltozások címmel.  Jankovics János úgy gondolja, megérett az idő arra, hogy alaposan újragondoljuk, mi történt és főleg most mi történik a globalizált világban az emberi nemmel. Most kiállított alkotásaiban is ezt a változást keresi, bibliai történetek keverednek a modern kor jeleneteivel, amivel felhívja a figyelmet arra, hogy a mai ember számára is fontos Isten keresése. Ahogy Jankovics János elmondja magáról: „Ez utóbbi 20 év óta burjánzó hedonista társadalmi rendet, pénzközpontú gondolkodást - ami ránk telepedett - nevén nevezve, a bomlás televényének tartom. Feleségemmel keresztényként vagy inkább tanítványként kerestük utunkat, és mindig volt továbbvezető út. Ezt most is ugyanígy érzem!”

Magyar János festőművészt is ismerhetik látogatóink csoportos kiállításainkról. A Rondella Galériában nagyméretű, lábakon álló szárnyasoltárokat mutattunk be jelentősebb munkái közül. Jelen kiállításra egy bibliai témájú akvarellmunkáját és kerámia plasztikáit hozta el. Magyar János a Szegedi Tanárképző Főiskolán és a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán szerzett biológia-, testnevelés- és rajztanári oklevelet, mestere Vinkler László volt. Később rajz- és vizuális kultúra tantárgyat tanított a váci Madách Imre Gimnáziumban. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja. Grafikákat, sokszorosított grafikákat, akvarell táblaképeket és kerámia plasztikákat készít. Témái között a táj és annak költészete, a természet ősi elemei, a repülés valóságos és átvitt értelmű ábrázolása, valamint irodalmi- és bibliai utalások egyaránt megtalálhatók. Alkotásait saját emlékeiből, életének pillanataiból építi fel nagyon különös módon, hogy az szóljon a világ végtelenségéről és a halandó ember végességéről egyszerre.

 

Tóth Dávid szobrászművész is Verőcén él. A Képzőművészeti Főiskolán mesterei voltak Somogyi József, Bencsik István és Karmó Zoltán. A látogatók leginkább köztéri szobrairól ismerhetik a művészt, amelyek nem csak Verőcén, de Budapesten és több magyar városban is megtalálhatók. Főként emlékműveket, portrékat és lovasszobrokat készít. Jelen kiállításon most közelebbről megtekinthetik a budapesti  Boldog Meszlényi Zoltán templom bejárata feletti zárókövek gipszterveit, melyek a négy evangélistát jelenítik meg. Köztéri szobrai közül az erődkürti Magyarok Nagyasszonya Monostor kertjében álló Remete Szent Pál márványszobor bronz tervét állítottuk ki. Megtalálható az anyagban a Velencei látomás című kisplasztika is, amely a szobrász által nagyon kedvelt állatábrázolások egyik darabja. 

A kiállítás 2023. március 30-ig látható 10:00-16:00 óra között, hétfői napok kivételével. A tárlat múzeumi belépővel tekinthető meg, mivel kizárólag a Nagyterem látogatását nem tudtuk megoldani. Kiállításunk egy plusz program a múzeumba érkezőknek, szeretettel ajánljuk a  közelgő ünnepre való lelki feltöltődésre az Esztergomi Vármúzeum és az Örömhír kiállítás együttes látogatását.

Mécses Éva Hilda művészettörténész

A kiállítás támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Együttműködési Alap, Miniszterelnökség, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Eurohíd Alapítvány, Kaleidoszkóp Ház, Spori Print Vincze Nyomda

 

 

 

HEGYVÁRI DÁVID: SZÍNES SZÜRKÉK

 

Hegyvári Dávid 2018-ban végzett a Pécsi Tudományegyetem festő szakán, majd a képzőművész tanár szak elvégzése után, jelenleg a doktori képzésre jár. Édesapja írt nekem egy levelet, hogy Dávid szeretne nálunk kiállítani, mi pedig örömmel fogadtuk, hiszen az Eurohíd Alapítványnál nagyon szeretünk a helyi művészek mellett, Esztergomban még kevésbé ismert alkotókat is bemutatni.  Nagyon érdekes volt, hogy a tárlat rendezésekor megkérdeztem Dávidot, mit szeretne, hogy elmondjak róla, de akkor nem tudott válaszolni. Amikor később felhívott, ugyanazokat a gondolatokat mondta el, amiket már leírtam, de ki tudta egészíteni személyes információkkal.

Hegyvári Dávid festőművész

 

Ahogy a Kapcsolatok Házában megrendezett kiállításon láthatjuk, Hegyvári Dávid saját élményeiből kiindulva festi meg képeit. Művészete ettől tud annyira közvetlen és eredeti lenni. Képei életképek, melyek történeteket mesélnek el. Ezek az életképek bárki számára közeli élethelyzeteket mutatnak be, mégsem olyan könnyű feldolgozni őket. Dávid elmondatása szerint, szociális érzékenysége az, amely ezeket létrehívta. Nagy hatással voltak rá Max Pechstein német expresszionista festő képei, aki a II. világháború idején alkotott. Harcolt az I. világháborúban, ami nagyon meghatározta művészetét, alakjai groteszkké, primitívvé váltak. Kedvelte a tájképeket és alakjait tájba helyezni, ami nagyfokú szabadságvágyát fejezte ki. Később a nemzeti szocialisták degeneráltnak nyilvánították a képeit, mivel eltorzított alakokat ábrázoltak és több, mint 300 képét távolították el a múzeumokból. A Die Brücke csoportba tartozott, akik megpróbálták egyre homogénebb felületeket létrehozni a képeiken, ezek a nagy homogén felületek Dávid alkotásain is megfigyelhetők. Nagyon kedvelték a jelenleg kiállított képeken látható erős, de laza kontúrozást is. Magyarországon Pechstein kevésbé ismert, így nekem Berény Róbert jutott eszembe a képekről, amit Hegyvári Dávid meg is erősített, mivel az első rá nagy hatással bíró kiállítás a Nyolcak tárlata volt. Annak a korszaknak egy nálunk szintén kevéssé ismert festőjének munkáival találkozott szembe Dávid egy angliai útja során, ezt a festőt Vanessa Bellnek hívják és a híres Virginia Woolf írónő húga volt. A festőnőt is érdekelte az absztrakció, hogy minél egyszerűbben festhessen meg alakokat, tereket. Művészetének érdekes epizódja, amikor 50 tányérra festette meg híres nők portréit, de figurális képei mellett nagyon nagy hatásúk belső tereket, csendéleteket megjelenítő munkái is, amik éppen olyan meghittek, mint például Dávid Nő párnával című képe, nem véletlenül került ez a plakátra. Az is kiderült, hogy a nő mögött látható tapéta az angliai út során, a festőnő házában kialakított múzeumban látott tapéta mintáját és színeit idézi vissza. 

Nő párnával

 

A Hegyvári Dávid festményeken szereplő alakok nagyon karakteresek, képi ábrázolásuk nem törekszik tökéletes anatómiai hűségre. Nagyon expresszíven, gyorsan, magabiztosan, egyszerű formákkal megfestett vásznain az idő más értelmet nyer. Nem is igazán tudjuk, hova helyezzük el a jeleneteket. Játszódhatnak napjainkban, de akár 100 évvel korábban is. Ez az időtlenség talán a színekből is fakad, nem véletlenül Színes szürkék a kiállítás címe, ugyanis nem látunk hivalkodó, szemet zavaró színeket.

 

 

Gondolatok, lelki megnyilvánulások terei ezek a képek, látomásszerű részletekkel. Ezért az mellett, hogy az expresszionisták hatása látszik rajtuk, egyben szüreálisak is. Ahogy Dávid elmondta nekem, ez az időtlenég egy nagyon tudatos vállalás a részéről, a doktori tanulmányai során is foglalkozik a témával. Tudatosan nem szeretné, hogy leolvasható legyen a kor képeiről. Ezek a képek 100 évvel korábban modernnek, ma visszatekintőnek, régi stílusúnak tűnnek, ugyanakkor, mivel a művész életének képeiből jönnek létre, nagyon is aktuálisak, bibliai utalásai pedig örökérvényűek. A múltra való visszatekintés segíti a világ megértését és hibáiból tanulni tudunk. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a II. világháború egy súlyos örökség, traumáit a mai napig hordozzuk, talán ezért annyira erős hatásúak ezek a képek a lelkünkre.

Mécses Éva Hilda művészettörténész

 

A kiállításhoz kapcsolódó videó itt tekinthető meg:

 

A kiállítás támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Együttműködési Alap, Miniszterelnökség, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Eurohíd Alapítvány, Kaleidoszkóp Ház, Spori Print Vincze Nyomda