2024. szeptember 8-án (vasárnap), 15:00 órakor nyitottuk meg Pálmai Nóra első önálló kiállítását a Kapcsolatok Házában. A kiállítást Molnár László József Munkácsy-díjas grafikusművész nyitotta meg. A
kiállítás különlegessége az volt,, hogy Pálmai Nóra a tavaly meghirdetett Nemes
Nagy Ágnes: Madarak című pályázat díjaként nyerte meg a kiállítási
lehetőséget.
A kiállítás támogatói: Nemzeti Kulturális Alap,
Nemzeti Együttműködési Alap, Miniszterelnökség, Bethlen Gábor
Alapkezelő Zrt., Eurohíd Alapítvány, Veolia Energia Magyarország Zrt., Kaleidoszkóp Ház, Spori Print
Vincze Nyomda
2024. szeptember 6-án, az Esztergomi Vármúzeum udvarán a négyzetméterre vetített fotográfusok száma valószínűleg az országos átlag többszörösét tette ki a XXIII. Esztergomi Fotográfiai Biennálé megnyitójának pénteki napján.
Az első alkalommal az alapítók, az STB csoport (Sipeki Gyula, Tamási Péter, Balla András) által 1978-ban meghirdetett felhívásban ezt lehetett olvasni: „A
kiállítás és a tanácskozás kétévenkénti megrendezésével azt kívánjuk
elérni, hogy városunk – történelmi, kulturális hagyományaihoz
csatlakozva, új értékeket teremtve – állandó fórum legyen a modern
fotográfiai törekvések bemutatásának.”
Az eltelt közel fél évszázadban az alapítók által megfogalmazott cél
nem változott, a meghívás helyett pályázati rendszer vette át a
válogatást, és kétévente változó tematikával kerül meghirdetésre a
biennálé. Idén André Kertész születésnek 130 éves évfordulója alkalmából a biennálé felhívása a „KERT/ész” volt, ezzel hívva asszociációra a fotográfusokat.
A zsűri, Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus, a zsűri elnöke, Taskovics Dóra fotográfus, művésztanár, Balla András kertépítész, fotográfus, az EFB alapítója, Szűcs Gábor kert- és tájépítész mérnök, Hamarits Zsolt
Balogh Rudolf-díjas fotográfus, a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke
másfél száz alkotást választott ki, hogy az Esztergomi Vár
lovagtermében látható kiállításon a falakra kerüljön.
Kiállítók:
ADORJÁN Attila, BALOGH Gábor, BALOGHNÉ dr. KOVÁCS Matild, BÁRÓ Márton,
BENKŐNÉ KOVÁCS Márta, BERTLI Zoltán Jr., BOZSÓ András, CHOCHOL Etelka,
CSEKE Evelyn, DEÁK Dorottya, DIÓSI Máté, ÉLES Balázs, FEKETE Zoltán,
GÁBOR Enikő, GÁBOR Evelin Bernadett, GÁLFALVY Györgyné, GÁLOS László,
GOMBOS Lajos, GÖRBE Anita, HAID Attila, HÉJJA Gabriella, HUPJÁN Attila,
ILE Adrian Paul, ILLÉS Barna JASZIK Zsófia Eszter, KALAS Zsuzsa, KENESEI
János, KERESZTES Zoltán, KISS Péter, KISS-KUNTLER Árpád, KOCSIS István
Tamás, KOLOZSI Bea, KOZMA Anita, KNYASKÓ Ágnes LOÓS Panna, MACZIK
Eleonóra, MARTON Ferenc, MAY Adél, MAZÁN Erzsébet, MÁTHÉ András, MÉHÉSZ
Balázs, MOLNÁR Zoltán, MÓNOS Gábor, NAGY Balázs, NAGY István, NAGY
Tamás, NÉMETH Kriszta, OLASZ Ágnes, PETI Péter, RADÓCZ Balázs, ROBOTKA
Gabriella, SIMONYI Zsolt, SÍRÓ Lajos, SZABÓ Béla, SZABÓ János, SZABÓ
Márton, SZABÓ Maya, SZAMÓDY Zsolt Olaf, SZEMÁN Ferenc, SZILÁGYI László,
TAMÁSI Szabolcs, TARJÁNI Antal, TÓTH EGO(n) István, TÓTH Tibor, TÖRÖK
István, TUSKÁNÉ KONCZ Éva, UJHELYI Dalma, UJVÁRI Gábor, VÁRADI Viktor,
VARGA Tamás, VARGA Tibor, VEDRES Ágnes, VENCZEL Attila, WALTON Eszter,
WEI Xiang, ZSILA Sándor
Szöveg és fotók: Szabó Béla fotóművész
Videó: EFB Hivatalos Oldal
A(z) Pályázat a XXIII. Esztergomi Fotográfiai Biennálé megvalósítására szakmai program megvalósítását 2024. évben
a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
2024. szeptember 6-án, pénteken nyílt meg Szabó Béla fotóművész Tenger Csend című kiállítása a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeum Rondella Galériájában, az Eurohíd Alapítvány szervezésében, Mécses Éva Hilda művészettörténész, a galéria kurátorának rendezésében.
Esztergom 2024-ben a magyar fotográfiai élet egyik központja lett. Az év elején elindult André Kertész születésének 130. évfordulója kapcsán egy kiállítássorozat (egyik világhírű fotója, a „víz alatti úszó” a város uszodájában készült 1917-ben), a Vármúzeum ad otthont Magyarország egyik legrangosabb fotográfiai pályázatának, a XXIII. Esztergomi Fotográfiai Biennálé kiállításának, illetve ezzel egy időben Szabó Béla fotóművész Tenger Csend című kiállítása a Rondella Galériában.
A megnyitón Gál András fotóművész, az Esztergomi
Fotográfiai Biennálé művészeti vezetőjének gondolatai vezették be a
résztvevőket a kiállítás képeinek világába:
„TENGER CSEND
Micsoda kettősség, A TENGER és A CSEND. A morajlás, a TENGER
hullámainak hangjai, amint a szikláknak csapódnak a parton, vagy csak
korbácsolja őket a szél, a madarak zaja mind-mind szemben állnak azzal,
amit a CSEND-ről tudunk, gondolunk.
CSEND… Szabó Béla
Önéletrajzában olvashatjuk: „Számomra a FOTOGRÁFIA se nem munka, se nem hobbi, kikapcsolódás, hanem egy életforma.”
Ezzel a mondattal 100%-ban egyetértek, ennek a hitvallásnak a tudatában
készültem erre a mai megnyitóra, és persze a képek megnézése után.
Abban a bizonyos lelkiállapotban.
CSEND… Szabó Béla
Fotóművész és Fotográfus, Profi és Amatőr, Autodidakta, de Oktat is,
Autonóm és Közösségformáló... Fekete és Fehér... CSEND és TENGER.
CSEND…
Nincs könnyű dolgom újat mondani erről a kiváló anyagról, előttem többen megtették, Tolnay Imre méltatásában vagy Juhász Attila
verseiben. Így arra jutottam, hogy azt próbálom meg felfedezni, ami
közös bennünk, és azt próbálom meg megérteni, amit magamban sem biztosan
értek.
Miért is fényképez ma valaki? Miért is fényképezek én vagy Béla? Andrew Dewdney Zombi Fotográfia című munkájában ezt írja: „...az
Instagramra több mint 50 milliárd képet töltöttek fel, a Facebookra
pedig több mint 250 milliárdot – 1,8 milliárd képet minden egyes nap.
Kétpercenként több fényképet készítenek az emberek, mint 150 évvel
ezelőtt összesen. A jelenlegi ütemben naponta 2,5 kvintillió bájtnyi
adat jön létre. A világ adatainak kilencven százaléka csak az elmúlt két
évben keletkezett. A kép mindenhol, bármikor és bárhol jelen van,
adatjelek formájában érkezik okostelefonokra, táblagépekre, laptopokra,
asztali számítógépekre és a városok építészetét alkotó LCD-képernyőkre.” És ebben még nincs benne az AI által generált, ránk ömlő zuhatag… Miért is fényképezünk hát? Miért is fényképeZZünk hát?
CSEND…
Akárcsak én, Béla is utazik, Béla is a tengereket járja, Béla is
fényképez. Megkerülhetetlen a párhuzam az általam is nagyra tartott
angol fotográfus, Michael Kenna
világhírű képeivel. Akár a Balti-tengerből kiálló cölöpök vagy az
Atlanti-óceán horizontja teremt geometrikus rendet a képeken, mindegy,
hogy Izland vagy a Bakony
a helyszín, a „végeredmény” mindig ugyanaz. Jó, persze, nem ugyanaz,
na… de… szóval értik… értitek. Béla mindenhol ugyanazt keresi…
CSEND…
Ő is, akárcsak én, fekete-fehérben dolgozik, ő is az időtlen időt
kutatja, szűrőket használ és persze állványt. Vélhetően a nyaralás
végére az ő válla is véraláfutásos az állványcipeléstől, és ahogy én,
úgy Béla sem a mindent eldöntő pillanatban hisz, hanem a líraibb, leíró
művészet képviselője, aki az emberi szem számára láthatatlan látványokat
mutatja meg képein.
CSEND…
– A fotográfia objektív. – Nem, a művészet szubjektív. – Na jó, akkor most mi van? –
A fotóművészet egy autonóm, és mint ilyen, szubjektív „izé” műfaj, amit
egy olyan géppel művelnek, amelynek az elején többnyire egy objektív
nevű alkatrész figyel. Hm… – Akkor hogyan? – Hát így… pontosan így, ahogyan ezeken a képeken látjuk.
CSEND…
Nézzék hát meg jó alaposan a képeket! Nézzék a TENGER-t, és lássanak
is, lássák a CSEND-et! Köszönöm a figyelmet, a kiállítást ezennel
megnyitom!
CSEND…”
Szöveg: Szabó Béla fotóművész
A kiállítás támogatói: Nemzeti Kulturális Alap,
Nemzeti Együttműködési Alap, Miniszterelnökség, Bethlen Gábor
Alapkezelő Zrt., Eurohíd Alapítvány, Veolia Energia Magyarország Zrt., Kaleidoszkóp Ház, Spori Print
Vincze Nyomda
2024. augusztus 11-én (vasárnap), 15:00 órakor B. KOVÁCS MÁRTA festőművész kiállítását nyitottuk meg a Kapcsolatok Háza galériájában. Megünnepeltük az alkotó 70. születésnapját egy kellemes vasárnapi délutánon, a Kapcsolatok Háza gyönyörű kertjében. A kiállítást Prokopp Mária művészettörténész méltatta.
A kiállítás támogatói: Nemzeti Kulturális Alap,
Nemzeti Együttműködési Alap, Miniszterelnökség, Bethlen Gábor
Alapkezelő Zrt., Eurohíd Alapítvány, Veolia Energia Magyarország Zrt., Kaleidoszkóp Ház, Spori Print
Vincze Nyomda
